Emellett a szociális juttatásokból származó, átlagban 1999 lejes jövedelem (21,2 százalék), valamint a természetbeni jövedelem (4,7 százalék) is hozzájárult a háztartások teljes bevételéhez.

Városon a háztartások havi átlagjövedelme 10.496 lej volt, 1,3-szerese a vidéki értéknek. Az egy főre jutó 4676 lejes városi jövedelem másfélszerese volt a falvakban mértnek – írja az Agerpres.

A szociális juttatásokból származó összegek vidéken a jövedelem 22,4 százalékát jelentették, ami 2 százalékponttal nagyobb arány a városon jegyzettnél. A természetbeni jövedelem az összbevétel 7,6 százalékát tette ki vidéken, ez az arány 2,5-szer nagyobb a városon jegyzettnél.

A háztartások kiadásai a következőképpen oszlottak meg az INS adatai szerint:

• 58 százalékát (4644 lej) a fogyasztási kiadások tették ki az idei első trimeszterben,
• 37,1 százalékát (2972 lej) a helyi és központi adók, illetékek, társadalombiztosítási járulékok,
• 1,2 százalékát (99 lej) pedig a háztáji gazdálkodással kapcsolatos költségek.

Mutatjuk, mire ment el a legtöbb pénz a fogyasztási kiadások terén:

• a legnagyobb tételt továbbra is az élelmiszerek és az alkoholmentes italok jelentették: ezekre egy háztartás havonta átlagosan 1456 lejt, fogyasztási kiadásainak 31,4 százalékát költötte.
• lakhatásra, vízre, villamos energiára, gázra és más tüzelőanyagokra 943 lej jutott, ami 20,3 százalékos részarányt jelentett, 3,4 százalékponttal többet, mint 2025 utolsó negyedévében.
• bútorokra és a lakás fenntartására átlagosan 317 lejt, közlekedésre 312 lejt, ruházatra és lábbelire 311 lejt költöttek havonta.

A háztartások átlagos havi kiadásai közül

Ez az átlagos havi fogyasztási kiadások 0,5 százalékát tette ki 2026 első negyedévében, ugyanannyit, mint 2025 negyedik negyedévében.