Egy kedvezmények nélkül számított, 10 ezer lejes bruttó fizetésből 2500 lejt vonnak le nyugdíjjárulékként (CAS), további 1000 lejt egészségbiztosítási járulékként (CASS), a személyi jövedelemadó pedig 650 lej. A munkavállaló így végül 5850 lejt kap kézhez, de a munkáltató költsége nem áll meg a 10 ezer lejes bruttó bérnél, erre ugyanis még 225 lej munkabiztosítási járulék (CAM) jön, így a munkavállaló összesen 10 225 lejbe kerül a cégnek.
A munkáltató teljes költsége és a dolgozó nettó bére közötti különbség tehát 4375 lej, vagyis
és 57 lej jut el nettó jövedelemként a munkavállalóhoz.
Ezt az arányt mutatja meg az úgynevezett adóék, amely nem csupán a személyi jövedelemadót veszi figyelembe, hanem a munkavállalói és munkáltatói járulékokat is, ezért jóval teljesebb képet ad a munkát terhelő közterhekről.
A 10 százalékos romániai személyi jövedelemadó önmagában ezért megtévesztő lehet, hiszen a fizetésből ennél lényegesen nagyobb összeget vonnak le. A munkavállalót 25 százalékos nyugdíjjárulék és 10 százalékos egészségbiztosítási járulék is terheli, vagyis a 10 ezer lejes példában a két társadalombiztosítási járulék önmagában 3500 lejt visz el, ehhez társul a 650 lejes jövedelemadó és a munkáltató által fizetett 225 lejes CAM.
Az alacsony fizetésekre ugyanolyan adóteher, mint a magasakra
A rendszer egyik sajátossága, hogy az alacsonyabb fizetések adóterhelése uniós összehasonlításban is kiugróan magas. Az Európai Bizottság adatai szerint 2025-ben az átlagbér felét kereső, egyedülálló, gyermektelen munkavállaló adóéke Romániában 41,7 százalék volt, az uniós átlag viszont csak 31,6 százalék, ezzel Románia ebben a jövedelmi kategóriában a legmagasabb értéket érte el az EU-ban.
Az átlagbér 67 százalékát kereső egyedülálló, gyermektelen munkavállalónál a romániai adóék már 42,8 százalék volt, szemben a 35,8 százalékos uniós átlaggal, ezzel
Ennek egyik oka, hogy a 10 százalékos egységes személyi jövedelemadó mellett magasak a kötelező társadalombiztosítási járulékok, ezért az alacsonyabb keresetek adóterhelése sem csökken olyan mértékben, mint számos más uniós országban.
A 42,8 százalékos adóék ugyanakkor nem jelenti azt, hogy Románia egész Európában a legmagasabban adóztatná a munkát.
Az OECD 2025-ös adatai szerint egy átlagbért kereső, egyedülálló, gyermektelen dolgozónál Belgiumban 52,5, Németországban 49,3, Franciaországban 47,2, Ausztriában 47,1, Olaszországban pedig 45,8 százalék volt az adóék, Lengyelországban viszont 35, Írországban 32,6, az Egyesült Királyságban pedig 32,4 százalék.
Az országok közötti különbséget nemcsak a személyi jövedelemadó mértéke határozza meg, hanem a társadalombiztosítási járulékok, az adókedvezmények és a családi támogatások rendszere is.
Sok teher a fizetésen, kevés adóbevétel
A munkát terhelő jelentős közterhek mellett Románia összességében mégis az Európai Unió egyik legkevesebb adóbevételt beszedő országa. Az Európai Bizottság adatai szerint 2024-ben az adókból és kötelező társadalombiztosítási járulékokból származó bevételek a román GDP 27,9 százalékát tették ki, az uniós átlag ezzel szemben 39,4 százalék volt, vagyis több mint 11 százalékpontos különbség alakult ki.
Csíkszék
