Az új becslés különösen aktuális annak fényében, hogy Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár október 6-án, kedden arra figyelmeztetett, Romániának rekordmagas villamosenergia-árakra kell felkészülnie 2027 telén és tavaszán. Dumitru Chisăliță, az AEI elnöke szerint az augusztusban készített becslésüket azért kellett felülvizsgálni, mert az energiapiaci vészhelyzet a vártnál jóval tovább tart, emellett a földgáz várható ára és az árfolyam alakulása is növeli a költségeket.
Akár 1,80 lejre is emelkedhet a kilowattóránkénti ár
Az AEI szerint a tavaly őszi, hasonló lakossági ajánlatokhoz képest kilowattóránként 0,25–0,50 lejes, áfával együtt számított többlet jelenhet meg az új ajánlatokban. A központi becslés 0,37 lejes emelkedéssel számol, így az elemzésben használt 1,30 lej/kWh átlagos kiinduló árból körülbelül 1,67 lej/kWh adódik.
Egy havi 200 kilowattórát fogyasztó háztartás számára a három forgatókönyv a következőképpen néz ki:
• Kedvező esetben 1,55 lej/kWh lehet az ár, ami havi 50 lej többletet jelent.
• A központi forgatókönyvben 1,67 lej/kWh-val és havi 74 lej többlettel számol az AEI.
• Feszültebb piaci helyzetben 1,80 lej/kWh-ig emelkedhet az ár, ami már havi 100 lej pluszkiadást jelentene.
Chisăliță hangsúlyozza, hogy nem a 2025 első felében érvényes hatósági ársapkás tarifákat vették alapul, hanem a 2025 őszén kínált versenypiaci ajánlatokat hasonlították össze a 2026 őszén megjelenő, következő tizenkét hónapra szóló ajánlatokkal, ugyanazon elosztási területen.
Már most jóval drágább az áram a tőzsdén
A drágulás mögött elsősorban az áll, hogy a szolgáltatóknak jóval drágábban kell beszerezniük az energiát. Az OPCOM adatai szerint a másnapi piacon tavaly augusztusban még 409,45 lej/MWh volt az átlagár, idén augusztusban már 793,19 lej, szeptemberben pedig az egy évvel korábbi 506,05 lejről 917,36 lej/MWh-ra emelkedett.
Az AEI központi forgatókönyvében önmagában a drágább nagykereskedelmi beszerzés körülbelül 25 banival növelheti egy kilowattóra költségét, további mintegy 6 bani származhat a korábbi veszteségek visszaszerzéséből, a különböző kockázati felárakból és a finanszírozási költségekből.
Ehhez jönnek többek között a hálózati díjak, az árfolyam hatása, valamint az, hogy a háztartások fogyasztása jelentős részben éppen a drágább órákra esik.
Chisăliță ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy ezek becslések, ezért nem lehet egyszerűen minden kockázati költséget összeadni, és az elemzés sem jelenti azt, hogy valamennyi áramszolgáltató pontosan 37 banival fogja megemelni a kilowattóránkénti árat. A tényleges ajánlatok szolgáltatónként és elosztási területenként is eltérhetnek.

