A megemelt minimálbér esetében a 4325 lejes bruttó összegből mintegy 2700 lej marad a munkavállalónál, míg valamivel több mint 1600 lej különböző adók és járulékok formájában az államhoz kerül – írja a bihon.ro. A levonások rendszere nem változik, továbbra is a nyugdíjjárulék (CAS), az egészségbiztosítási járulék (CASS) és a 10 százalékos jövedelemadó alkotja a közterhek legnagyobb részét, ugyanakkor
ezért a levonásokat nem a teljes bruttó összeg alapján számítják ki. Ennek eredményeként a nyugdíjrendszerbe mintegy 1030 lej, az egészségbiztosítási alapba körülbelül 410 lej folyik be, a jövedelemadó pedig további mintegy 180 lejjel növeli a költségvetés bevételeit.
A minimálbér emelése nemcsak az alkalmazottakat érinti, hanem azokat is, akik önként szeretnék kiegészíteni a nyugdíjban figyelembe vehető szolgálati idejüket. Az önkéntes társadalombiztosítási szerződések díját ugyanis szintén az aktuális minimálbér alapján számítják ki, ezért
Ezt az összeget akkor is a minimálbér alapján kell megfizetni, ha az érintettnek nincs vagy ennél alacsonyabb a tényleges jövedelme.
A változás a munkáltatók számára is érezhető többletterhet jelent, hiszen nemcsak a minimálbéren foglalkoztatott dolgozók fizetését kell megemelniük, hanem sok vállalatnál a teljes bértáblát is felül kell vizsgálni.
Számos ágazatban, különösen a kereskedelemben, a vendéglátásban, a szolgáltatásokban és a feldolgozóiparban sok munkavállaló keres minimálbért vagy ahhoz közeli összeget, ezért a béremelés gyakran láncreakciót indít el, mivel a cégek igyekeznek megőrizni a különböző munkakörök közötti fizetési különbségeket.
Emiatt a minimálbér emelése nemcsak az érintett dolgozók jövedelmét növeli, hanem a vállalkozások személyi jellegű kiadásait is emeli, ami hosszabb távon a gazdaság több területén is éreztetheti a hatását.
Csíkszék
