A vállalatokra (és a magánszemélyekre) vonatkozó helyi adóváltozásokat a 2025/239-es törvény tartalmazza. Az adótörvény módosításai 2026-tól alkalmazandók, azzal a kitétellel, hogy 2027-ben áttérés következik a piaci érték szerinti épületadóztatásra, ami újabb szabálymódosításokat igényel majd. Az alábbiakban a legfontosabb változások következnek.

Ennek részeként megszűnnek azok a korábban alkalmazott életkor szerinti kedvezmények is, amelyek 10–50 százalékkal csökkentették az egyes épületek után fizetendő adót. A nem lakáscélú, magánszemélyek tulajdonában lévő épületeknél 2026-ban az adókulcsnak magasabbnak kell lennie, mint 2025-ben (a maximális kulcs határain belül). A kulcs 0,2% és 1,3% között állapítható meg a helyi önkormányzat döntése szerint, és az elmúlt napokban több önkormányzat már közzé is tette, milyen mértékű adóemelésre számíthatnak a helyi vállalkozások és lakosok.

Azoknál a nem lakáscélú épületeknél, amelyeket mezőgazdasági tevékenységre használnak és magánszemélyek tulajdonában vannak, megszűnik a rögzített 0,4 százalékos kulcs, így ezek is a szokásos – 0,2% és 1,3% közötti – sávba kerülnek.

A lakóépületek esetében, ha azokat jogi személyek birtokolják vagy használják, az adókulcsnak 2026-ban magasabbnak kell lennie, mint 2025-ben, a felső határ figyelembevételével. Itt az adókulcs 0,08% és 0,2% között mozoghat, helyi döntés alapján.

Fontos változás, hogy bizonyos, 2021. január 1-je előtt szerzett, nem lakáscélú ingatlanok esetében kötelező lesz friss értékbecslést készíttetni. Ha ez elmarad, a törvény büntető jellegű adókulcsokat ír elő: magánszemélyeknél 3 százalékot, vállalkozásoknál pedig 7,4 százalékot.

A belterületek (amelyeket a mezőgazdasági nyilvántartásban nem az „építési terület” kategóriában tartanak nyilván) után az adó a telek nagysága – hektárban kifejezve – és a jelentősen megemelt referenciaösszegek szorzataként alakul, az adótörvény 465. cikkének (4) bekezdésében szereplő táblázat szerint. A kültelkek esetében hasonló módon történik a számítás: a hektárban kifejezett területet kell megszorozni a szintén jelentősen megemelt összegekkel, a 465. cikk (7) bekezdésében szereplő táblázat alapján.

A szennyezési normát is figyelembe veszik

A közlekedési eszközöknél is érdemben szűkül a kedvezmények és mentességek köre. Bizonyos járműtípusoknál – alapvetően motorkerékpároknál, személyautóknál, autóbuszoknál, mikrobuszoknál – az adót nemcsak a hengerűrtartalom, hanem a szennyezési norma is befolyásolja. A számítás a 200 köbcentiméteres egységekre (vagy azok töredékére) megállapított összegek szorzásával történik, az adótörvény 470. cikkének (2) bekezdésében lévő táblázat szerint, ami lényegében jelentős adóemelést jelent.

Más típusú járműveknél – például traktoroknál – az adó kizárólag a hengerűrtartalom alapján alakul, a 470. cikk újonnan bevezetett 2.2 bekezdésében szereplő táblázat szerint. A hibrid járművek adókedvezménye kisebb lesz, ráadásul emissziós feltételekhez kötött.

– jelentette be a pénzügyminiszter.

Emlékeztetett arra is, hogy a felsorolt létesítmények megadóztatását a jelenlegi adótörvénykönyv írja elő, de az adók bevezetését a kormányülésen 2027-re halasztották. A helyhatóságok kiegészítő adókulcsokat állapíthatnak meg gazdasági, szociális, földrajzi vagy urbanisztikai szempontok, illetve a helyi költségvetési igények alapján. Ezek a pótlólagos kulcsok akár 100 százalékig terjedhetnek az adótörvény által meghatározott maximális szintekhez képest (a korábbi 50 százalék helyett). Ugyanakkor szigorúbb korlátok vonatkoznak a helyi adókedvezményekre és mentességekre: ezeket alapvetően időben korlátozottan, valamint költség–haszon elemzések alapján lehet megadni.