A Nagyvárad-Újvárosi Református Egyházközség gyülekezeti termében megjelent érdeklődők elsőként Thurzó Sándor József brácsaművész hegedűjátékát hallgathatták meg, majd Török Sándor tolmácsolta mély átéléssel Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című költeményét.
A megjelenteket Nagy József Barna, a Magyar Polgári Egyesület elnöke köszöntötte. Mint elmondta, 2004. február 25-én avatták fel a Partiumi Keresztény Egyetem belső udvarán a kommunizmus áldozatainak emléktábláját, azóta minden évben szerveznek megemlékezést ezen a napon. Az emléktáblát Rózsás János egykori Gulág-rab – aki kilenc évet raboskodott a szovjet munkatáborokban – és Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület akkori püspöke leplezték le.
A Polgári Egyesület elnöke arról is beszélt, hogy az emléknapról a Magyar Országgyűlés határozott 2000. június 13-án. Ekkor fogadták el, hogy minden évben, február 25-én legyen a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja. Azért esett erre a napra a választás, mert Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát 1947-ben ezen a napon, a kommunistákkal szembeni kiállása miatt, a szovjet hatóságok letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták, ahol nyolc évet töltött fogságban, először a Gulagon, majd 1951. szeptember 25-től az Állambiztonsági Minisztérium moszkvai központi börtönében. Nagy arról is beszélt röviden, hogy 1997-ben jelent meg A kommunizmus fekete könyve című kiadvány. Ebben arról olvashatunk, hogy
Kelet-Közép-Európában az éhínségben, kényszermunkatáborban vagy kivégzés által elhunyt áldozatok száma eléri az egymilliót.
Kovács Bélát elhurcoltatása miatt jogosan úgy tekintik, úgy emlegetik, mint a pártállami rezsim áldozatának egyik példáját. Erdélyben is van egy ilyen példává lett áldozat, Moyses Márton személyében.
Fotó: MPE
A folytatásban Benkő Levente mutatta be röviden az 1956-os forradalomhoz vezető utat, az előzményeknek tekinthető történéseket. Az előadó beszélt az erdélyi szervezkedésekről, köztük a Nagyváradon működő Szabadságra Vágyó Ifjak Szervezetéről is. Moyses Márton és társai is ugyanazt akarták, mint a legtöbb, Erdélyben szervezkedő, fiatalokból álló csoport, segíteni a Budapesten harcoló magyar fiatalokat. A 15 éves Moyses Márton 1956. november 11-én, három társával együtt, Érmihályfalva és Érkörtvélyes között megpróbált átszökni a román–magyar határon, hogy segítsék a forradalmárokat. A határátlépés azonban Moysesnek és egyik társának nem sikerült. 1960 novemberében az első éves egyetemista Moyses Mártont a Securitate letartóztatta és a forradalom melletti kiállása, a határszökési kísérlet, a kommunista diktatúrát bíráló magatartása miatt két év börtönre ítélték. Szabadulása után nem tanulhatott tovább, állami munkahelyet nem kapott, mindenhol akadályokat gördítettek elé.
Mindezek nyomán, a kommunista rendszer és annak kiszolgálói elleni tiltakozásként, 1970. februárjában a brassói Román Kommunista Párt székháza előtt benzinnel leöntötte és felgyújtotta magát. A 29 éves fiatalember május 15-én belehalt sebeibe.
Benkő Levente az előadás végén képeket vetített arról a 21 emberről, akik a szovjet megszállási övezetben 1966 és 1989 között önégetéssel fejezték ki politikai tiltakozásukat a rendszer ellen.
A megemlékezés résztvevői az előadás után átvonultak a Partiumi Keresztény Egyetem belső udvarán található emléktáblához. Itt Tőkés László, az emléktáblát állító egyházkerület volt püspöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke szólt a közönséghez.
– fogalmazott Tőkés László.
Rövid beszéde végén az egyházkerület volt püspöke arról beszélt, hogy a kommunizmus áldozatainak emléknapján elevenítsük fel és véssük emlékezetünkbe a vörös diktatúra kísértéseinek és viszontagságainak tanulságait, adjunk hálát Istenünk szabadításáért, és a jövőnkre nézve is szívleljük meg Jézus szavát, amikor is így szól hozzánk: „És ne féljetek azoktól, akik a testet ölik meg, a lelket pedig meg nem ölhetik; hanem attól féljetek inkább, aki mind a lelket, mind a testet elveszítheti…” (Mt 10,28).
A koszorúzás és a Szózat eléneklése után az érdeklődők a Partiumi Keresztény Egyetem új épületében egy kiállításmegnyitón vettek részt. Az épület kiállítóterében, a Partiumi Magyar Művelődési Céh és a Partiumi Keresztény Egyetem Művészeti Tanszéke közös szervezésében, Emlékezet és elnyomás címmel a PKE Vizuális kommunikáció mesterszakos hallgatójának, Orosz Annának a munkái kerültek bemutatásra. A tárlat képgrafikai eszközökkel, nagy méretű fekete-fehér pannókon eleveníti fel a máramarosszigeti börtön világát.
Máramarosszigeten működött Románia leghírhedtebb kommunista börtöne, amely 1948-tól vált a kommunista rezsim hírhedt politikai börtönévé. Kezdetben a környék rendszerellenes egyetemi hallgatóit és földműveseit, 1950-től a politikai és szellemi elit tagjait hurcolták ide. Falai között akadémikusok, miniszterek, katonatisztek, az egyházi élet fő méltóságai sínylődtek embertelen körülmények között. Itt tartották fogva többek közt Márton Áron római katolikus püspököt is. A volt börtönben jelenleg a kommunizmus és az ellenállás áldozatainak emlékmúzeuma működik.
Az PKE-n bemutatott tárlat a rabok életkörülményeit és a bezártság élményét sajátos látásmódon keresztül mutatja be, miközben hitelesen próbálja átadni az elnyomás és a szabadságvesztés rideg valóságát is.
Fotó: MPE
Dance
