A Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében megjelenteket Szabó Géza, az RMKT nagyváradi elnöke köszöntötte. Ezt követően Varga Csaba levetítette a Nanga Parbat csúcs pótlólagos oxigén és serpák nélküli meghódításáról szóló filmet.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy a világon tizennégy, 8000 métert meghaladó hegycsúcs található, ebből öt Pakisztánban, a többi Nepálban és Tibetben. Ezek közül neki kettőt sikerült megmászni Nepálban és négyet Pakisztánban.
Fotó: Ciucur Losonczi Antonius
Különlegessége, hogy nagyon nagy a szintkülönbség az alaptábor és a csúcs között. Eleinte főleg németek próbálták megmászni az 1930-as években. Sokan meghaltak, ezért tartják veszélyesnek, végül 1953-ban egy osztrák alpinista hódította meg először oxigénnel.
Magyar szempontból Erőss Zsolt mászta meg először 1999-ben, rajta kívül még magyar állampolgárként Varga Csaba: az 2023-as egy gyors, egy hónapig tartó expedíció volt, ami rövidnek számít.
A vetítést követő kérdésekre válaszolva Varga Csaba elmondta, hogy sok tényező alapján választja ki, hogy melyik hegycsúcsot támadja meg: mikor van ideje rá, hogy kiutazzon (a pakisztáni expedíciók inkább nyáron jók, míg a nepáliak tavasszal és ősszel), illetve, hogy melyik csúcsot van esélye meghódítania. Ahhoz, hogy felkészült legyen valaki, sport közeli életformát kell folytatnia: főleg futás egész évben, túrázás, kerékpározás. Nyilván sziklát is ajánlatos mászni minél gyakrabban, úszni esetleg, maratonokra járni.
Léteznek kifejezetten magashegyi bakancsok, négy-öt gyártó modellje, hegymászásra. Ezek a hideg ellen vannak kifejlesztve, de akár ezekben is megfagyhat valakinek a lába, illetve léteznek fűthető zoknik is. Interneten is meg lehet rendelni ezeket, egyre nagyobb a kínálat, de a Nanga Parbat nem annyira hideg, magyarázta Varga Csaba.
Felvetődött az is, hogy az öltözék az átlagosnál egy kicsit drágább, de ezt sem ördöngösség beszerezni, Budapesten vagy Bukarestben is vannak már szaküzletek. Ami pedig a sátrakat és egyéb felszereléseket illeti:
minél könnyebbek ezek, annál kevésbé fárad ki a hegymászó. A sátor amúgy inkább a széltől véd, különösebb meleget nem ad, ez a hálózsák feladata, viszont a sátorhely kialakítása sokszor az egyik legnehezebb kihívás egy expedíció során, hangzott el a beszélgetés keretében.
Arra is kitért Varga Csaba: az, hogy milyen anyagi támogatásban részesül egy hegymászó, attól függ, hogy tud lobbizni. Még a hőskorban, az ötvenes, hatvanas években voltak a nagy nemzeti felbuzdulások, amikor leginkább az állam finanszírozta az utakat. Ez most már nem annyira jellemző, de azért még akad rá példa.
– fejtette ki a Bihari Napló kérdésére válaszolva.
Fotó: Ciucur Losonczi Antonius
Szóba került az is, hogy Pakisztánban körülbelül 10 ezer dollárba kerül egy expedíció. Nepálban drágább, ott akár ennek duplájába is kerülhet, míg az Everesten akár 50–100 ezer dollárba is, amikor szinte mindent biztosítanak egy-egy gazdag hegymászónak.
– fogalmazott Varga Csaba.
Dance
