Ciucur Losonczi Antonius
Elmélkedésében Böcskei László megyés püspök arra hívta fel a figyelmet, hogy az evangélium szó jelentése tulajdonképpen örömhír, és ha belegondolunk az idők teljességébe, soha máskor nem lehet úgy kimondani, átélni és hirdetni az örömhírt, mint karácsonykor. Ha odafigyelünk azonban a Szent Lukács által leírt szövegre, azt vehetjük észre, hogy az örömhír nem azonnal adatik meg, hanem vannak fokozatai addig, míg eljutunk a forrásáig.
A beszámolóból először is megtudjuk: Augustus császár elrendelte, írják össze a földkerekség lakosságát, hogy tisztábban lássa, hogyan vesse ki az adókat. Pénzről van szó tehát, anyagi vonzata van ennek a tudósításnak, semmi örömhír sincs még benne. Majd feltűnik a történetben egy egyszerű fiatalasszony és egy férfi, Mária és József, akik teljesítve azt a parancsot, hogy meg kell jelenjenek abban a városban, ahol a gyökereik vannak, elindultak. Hosszú utat kellett megtegyenek, gyalog és lóháton. Engedelmeskedtek valakinek, látszólag erről szólt az utazásuk, ez sem örömhír.
Ha tehát csak erre a két jelenetre koncentrálunk, azt gondolhatjuk, hogy mindenki járta a saját élete útját, és kereste a boldogságát: a császár minden feltételt meg akart teremteni ahhoz, hogy kézben tartsa a birodalmát, Mária és József pedig gyermeket vártak, akinek ugyan a megjövendölt eljöveteléről tudtak, de még nem igazán értették azt, hogy miért olyan körülmények közt érkezik a világba, ahogyan azt az angyal meghirdette. Hozzájuk hasonlóan mi is éljük a hétköznapjainkat. Sokszor nem ismerjük fel az örömhírt – azért, mert nem tőlünk jön. Mi csak beosztjuk az időnket, de ami igazán fontos és tartalmas, az Istentől származik, hangsúlyozta a főpásztor. A történetünket nem mi rakjuk össze tehát, hanem Isten tervének részei vagyunk, aki annyira szeret bennünket, hogy minden lehetőséget kihasznál arra, hogy közel kerüljünk hozzá. A karácsonyi történetben is csak akkor bontakozik ki az örömhír, amikor az emberek nem adnak szállást, majd megjelennek az angyalok és a pásztorok, és az események új irányt vesznek. Isten egyszerű körülmények közt, egy ártatlan csecsemő alakjában közénk jött, és a betlehemi jászol mellett mindannyiunknak, kivétel nélkül, biztosítva van hely, magyarázta a megyés püspök. Azt tanácsolta: féltsük, védelmezzük, szeressük és fogadjuk be a kis Jézust, mert benne Isten irántunk érzett szeretete mutatkozott meg. Ő legyen életünk legnagyobb kincse, akarjunk találkozni vele, így ajándékozva egymásnak karácsony örömhírét.
