Bondár Tamás szerint az őszi kalászosok – elsősorban a búza – hozama „jó átlagosnak” mondható, a minőség viszont kiemelkedő.
– magyarázza. A dél-bihari térségben gazdálkodó Gali Ervin szintén kiegyensúlyozott évet zár:
Elmondása szerint a szárazság nem okozott közvetlen terméskiesést, sőt, a nedvességtartalom gyors csökkenése matt a tárolhatóság javult, és a sikértartalom is megfelelő volt.
– tette hozzá.
Bondár Tamás gazdaságában a kiemelkedő minőséghez a modern talajművelési módszerek is hozzájárultak. Ő kiemelte a technológiai újítások és a vízmegtartás hasznát:
– magyarázza. A módszernek több előnye is van: a kelés sokkal biztosabb és időben történik, a költségek csökkennek a kevesebb üzemanyag-felhasználás miatt, és a munkálatok gyorsabban elvégezhetők.
Alacsony felvásárlási árak, de magas kiadások
A betakarítás eredményei önmagukban nem jelentenek garanciát a gazdáknak: a felvásárlási árak és a magas termelési költségek miatt sokan továbbra is bizonytalannak érzik a jövőt. Bondár Tamás és Gali Ervin egyaránt úgy vélik: a jelenlegi piaci helyzet hosszabb távon ellehetetleníti a termelést, és egyre inkább azt sugallja, hogy az agrárium nincs kellőképpen megbecsülve.
– fogalmaz Bondár Tamás. Hasonlóan látja Gali Ervin is, aki szerint a kenyérbúza ára ugyan eléri a 82 banit kilogrammonként, de ebből még levonják a szennyeződések (tört szemek, gyom és egyéb) arányát, valamint a 6 százalékos adóhátralékot.
A gondok gyökere az árak és a kiadások közötti ellentmondás: míg a felvásárlási árak évek óta nem változtak, addig az üzemanyag, a vetőmag, a műtrágya és a vegyszerek ára tartósan magasan maradt.
– fogalmazza meg a szektor kilátástalanságát Gali Ervin. A gazdák szerint a felvásárlási árakat a nagy felvásárlók diktálják, akik összefognak, és egységesen tartják lent az árakat.
– magyarázza Bondár Tamás. A stratégiájuk a tárolásra és a kivárásra épül. A két gazda egyetért abban, hogy jelenleg csak az tud jól gazdálkodni, akinek van lehetősége tárolni a termést.
– mondja Bondár Tamás. Gali Ervin szerint a kisebb termelők sokkal kiszolgáltatottabbak:
A gazdák bíznak benne, hogy a téli hónapokban akár 40 százalékkal magasabb áron is el lehet majd adni a gabonát, és a kenyérbúza ára meghaladhatja az 1 lej/kg szintet.
– reménykedik Bondár Tamás.
Fotó: Szolár Éva
Dél-Biharban nem lesz kukorica
Míg a kalászosoknál általánosan stabil hozamok születtek Biharban, addig a kapás növények helyzete már jóval bizonytalanabb, különösen a megye déli részén. Ezzel szemben Északés Közép-Biharban a klasszikus technológia mellett is jóval kedvezőbbek a kapás növények kilátásai.
Bondár Tamás gazdaságában a vízmegtartást szolgáló technológia valamivel kedvezőbb helyzetet biztosít:
Bizonytalan jövő és kényszerű alkalmazkodás
A gazdák szerint a Bihar megyei mezőgazdaság jövője egyre kiszámíthatatlanabbá válik, és a hosszabb távú tervezés szinte lehetetlen. Gali Ervin úgy látja, ha a következő években nem változik az időjárás és a csapadékeloszlás, Dél-Biharban lassan véget érhet a kapás növények korszaka.
– mondja. Bondár Tamás hasonlóan látja a helyzetet, de az egész ágazat jövőjét is kockázatosnak tartja.
A gazdák egyetértenek abban, hogy két tényező alakítja a jövőt: (1) időjárási szélsőségek: egyre szárazabb, melegebb évek, csapadékhiány, illetve szélsőséges helyzetek, rövid idő alatt lehulló nagy mennyiségű eső, majd hosszan tartó aszály és kánikula; (2) nyomott árak és magas kiadások: a felvásárlási árak évek óta változatlanok, miközben a termelési költségek (üzemanyag, műtrágya, vetőmag, vegyszer) tartósan magasak. Bondár Tamás szerint mindez kényszerű technológiaváltást tesz szükségessé:
Bár a szárazság nem okozott jelentős hozamcsökkenést, Gali Ervin szerint a hőség más veszélyeket hozott. A Feketebátor és Erdőgyarak között pusztító gabonatűz, amely száz hektár körüli területet perzselt fel és személyi sérülést is okozott, intő jel volt minden gazdának. A dél-bihari gazdák közül többen is aggódva figyelték, ahogy a Feketebátor és Erdőgyarak közötti határban egy hirtelen fellobbant gabonatűz néhány óra alatt felemésztette a termést. A lángokat a feltámadt szél gyorsan továbbterjesztette. „A nagy forróság alatt egyetlen szikra elég volt ahhoz, hogy tűz keletkezzen a tarlón, és onnan gyorsan átterjedjen a még lábon álló termésre is” – meséli Gali Ervin, aki a sajtóban és a közösségi médiában nagy visszhangot kiváltó tűz közvetlen közelében gazdálkodik. Megjegyezte: „Nem aratok a kánikula kellős közepén. Bármilyen kis szikra is elég, hogy a száraz növényzet lángra kapjon, és akkor az egész termés egy pillanat alatt odavész.” A gazda szerint a jövőben a betakarítás időzítése legalább olyan fontos tényező lesz, mint a megfelelő technológia: a forró, szeles napok ugyanis egyre nagyobb kockázatot jelentenek a kalászosok aratásakor.
Dance
