A lépcsőkön megközelíthető öt méter magas obeliszk egy 12 méter magas zászlórudat tart, a piros-fehér-zöld lobogón Magyarország angyalos középcímere látható. A zászlórúd tövében egy közel egy méter magas, Zsolnay pirogránitból készült turulmadár kapott helyet. Elől az obeliszken, a történelmi Magyarország térképében, a jelenlegi Magyarország látható, felettük egy kettőskereszt hirdeti a magyar nemzet határok feletti összetartozását. Az emlékmű hátoldalán a „Magyar Hiszekegy” olvasható, míg az emlékmű négy sarkánál négy oszlop található, rajta az égtájak és az elszakított nemzetrészek neveivel.

Az emlékmű megtekintése után

Moldován Gellért Lajos már a buszon ismertette a kirándulókkal a látnivalókat, így erről a templomról is beszélt. Mint elmondta, az 1831 és 1836 között, Hild József tervei alapján, klasszicista stílusban felépült katedrális Magyarország második legnagyobb temploma, az esztergomi bazilika után.

A templomot 1837 májusában adták át rendeltetésének, de a belső tér díszítése, az oltárok kialakítása, a freskók megfestése az 1950-es évek végére fejeződött be. A háromhajós épület 93 méter hosszú és 53 méter széles, kupolája 45 méter magas, és két, egyenként 55 méteres tornya van. A székesegyház bejáratát 17 méter magas oszlopokból álló, a római Pantheon mintájára épült oszlopcsarnok hangsúlyozza ki.

A bazilikát felépíttető Pyrker János érsek egy velencei szobrászt kért fel az épület szobrainak megalkotására. Ő készítette a lépcsősor mellett magasodó Szent István és Szent László királyokat, valamint Péter és Pál apostolokat ábrázoló szobrokat, az oszlopcsarnok felett látható Hit–Remény–Szeretet szobrokat és több angyalszobrot is. A kupolát díszítő Apokalipszis című alkotás, valamint a mennyezeti freskó, ahol az egri bazilika a római Szent Péter székesegyházzal együtt látható, 1950-ben lett kész.

Mint kiderült, Eger alatt terül el nemcsak Magyarország, de Európa egyik legnagyobb, legkiterjedtebb, mintegy 147 kilométer hosszú barlangrendszere. A barlangok nem természetes úton alakultak ki. A török megszállást követően az Egerbe visszatérő püspök már nem a Várban lakott, inkább a városban vásárolt két telket és a püspöki palota építéséhez szükséges tufaköveket a mögötte elterülő dombból kezdték kitermelni. Ezekből a kövekből fel is épült a püspök palotája, a kövek kitermelésének helyén pedig létrejött egy hatalmas barlangrendszer. Ezeket a barlangokat sok helyen összekötötték már meglévő barlangokkal, pincékkel. Az így kialakult pincerendszer egy részét az egyház többszáz évig a bor tárolására használta, hiszen a pincék kiváló mikroklímával rendelkeztek – ma is állandó, 12 Celsius-fokos a hőmérséklet. Volt időszak, amikor körülbelül 15 millió liter bort tároltak itt. Az 1947-es államosítás után a pincék üresen álltak. Az 1980-as években kezdődött el a karbantartás, ahol szükséges volt, vasbetonnal erősítették meg a falakat.

Retro tárgyakat bemutató múzeumot, a borkészítéshez használt eszközöket lehet megtekinteni, de még lézercsatára is lehetőség van.

Pár perces séta után a ferences templomot látogatták meg a honismereti kirándulás résztvevői. A templom 1755-re készült el, az istenháza teljes neve Szeplőtelen Fogantatás Nagyboldogasszony Ferences Templom, de az egriek Barátok templomaként emlegetik.

A vár ostromára, amiről a regényben is olvashatunk, 1552 szeptemberében került sor. Dobó István várkapitány alig 1800 várvédővel szállt szembe a 45 ezer főre becsült török sereggel. Az ostromra Dobó István jól felkészítette a várat, elegendő élelmet, fegyvert és lőszert halmozott fel. Ágyúinak száma messze elmaradt a támadók ágyúitól, de a védett állásokból tüzelő puskások golyói és az ezerszámra alkalmazott tüzes szerszámok ellen a rohamozók védtelenek voltak.

Mintegy öt hétig védték hősiesen a várat, amikor a török sereg feladta az ostromot és visszavonult.

A szépen felújított várban egy nagyobb sétát tett a nagyváradi látogató csoport, majd megnézték a Dobó István Vármúzeum kiállítását. A kiállítások bemutatják a vár történelmét, de itt kapott helyett a Börtönkiállítás is, ahol a középkori Magyarország kínzási és kivégzési módjait ismerhetjük meg. A Hősök terme, amely az egykori püspöki palota földszintjén lett kialakítva, az egri vár védőinek állít emléket. Itt láthatjuk Dobó István vörösmárvány síremlékének fedőlapját, amely a páncélba öltöztetett hős várkapitányt ábrázolja. Tudnunk kell, hogy Dobó István nem itt, hanem Dobóruszkán (ma Szlovákia) van eltemetve. Földi maradványait csak 2008-ban találták meg a helyi templom padozata alatt. Az Egerben látható szarkofág fedőlapja a dobóruszkai sír eredeti fedőlapja volt.

A teremben lévő kőszarkofágok a gótikus székesegyház körül eltemetettek csontjait őrzik. A falon annak a 315 személynek a neve olvasható, akik az ostrom idején a várban tartózkodtak és nevük fennmaradt.

A nagyváradi csoport a várban való séta közben éppen belecsöppent egy igen érdekes, interaktív fegyverbemutatóba. A bemutató szervezői nemcsak a fegyverekről mondtak el mindent, de működésbe is hoztak egy puskát.

A vár alatt elhelyezkedő kazamatákat is felkeresték a látogatók. Ezekben a földalatti termekben kerestek egykor menedéket a nagyobb tüzérségi támadások alatt a várvédők. A termek ma a vár gótikus székesegyházának építéstörténetét és a püspökkori várat, valamint a törökkori várharcászatot és várépítészetet bemutató interaktív, multimédiás elemekkel tarkított kiállításoknak adnak otthont. A Felső kaszárnyateremben egy hiánypótló kiállítás kapott helyet Egri Csillagok – regény és valóság címmel.

A történelmi időutazás után a nagyváradi kirándulócsoport visszacsöppent a jelenbe, hiszen az egriek történelmi büszkesége mellett egyik mai büszkeségükkel, az egri borral is közelebbről megismerkedhetett. Az egyik pincesoron mindenki kóstolhatott az Eger környéki borokból, beszerezve belőlük a legfinomabbakat.