Az egészségbiztosítási előírásokra vonatkozóan a legtöbbeket érintő változás az,
hogy augusztus 1-től már a 3000 lejt meghaladó nyugdíjak után is kell 10 százalékos egészségbiztosítást fizetni.
Az Országos Egészségbiztosító Pénztár adatai szerint Romániában 1.960.804 nyugdíjas van, akiknek jövedelme meghaladja a 3000 lejt. Fontos hangsúlyozni, hogy a biztosítást nem a teljes nyugdíjra, hanem csak a 3000 lejt meghaladó összegre számítják ki a következőképpen: vegyünk például egy 4000 lejes nyugdíjat. Először kivonjuk ebből az összegből a 3000 lejt, marad tehát 1000 lej. Ennek az értéknek a tíz százaléka 100 lej, ennyi az egészségbiztosítás összege.
A nyugdíjasok eddig is fizettek tízszázalékos jövedelemadót a nyugdíjuk után, ez a kitétel nem változik. A jövedelemadót is csak a 3000 lejt meghaladó nyugdíjakra vetik ki, ennek kiszámítása úgy történik, hogy veszik a 3000 lejt meghaladó összeget, és miután levonták belőle az egészségbiztosítást, a fennmaradó összegre kalkulálják a tízszázalékos jövedelemadót.
Példánknál maradva a 4000 lejes nyugdíjból levonják a tízszázalékos egészségbiztosítást, ami, mint láttuk, 100 lej, tehát marad 3900 lej. Ebből vesszük a 3000 lejt meghaladó összeget, ami 900 lej, ennek az összegnek a tíz százaléka képezi a jövedelemadót, ami ebben az esetben 90 lej. A 4000 lejes nyugdíjra jogosultak tehát 3810 lejt fognak kézhez kapni (4000 lej – 100 lej – 90 lej).
Ők is fizetnek
Az új törvény értelmében levonják a tízszázalékos egészségbiztosítást azoktól is, akik eddig speciális törvényi rendelkezések nyomán nem fizették ezt a hozzájárulást: konkrétan a háborús veteránokról, a forradalmárokról, a politikai üldöztetést
szenvedőkről van szó.
A biztosító adatai szerint 141.376 személyt érint ez a kitétel.
Ugyancsak levonják a 10 százalékos egészségügyi hozzájárulást a munkanélküli-segélyből – jelenleg 440.090 személy kap ilyen juttatást –, a szociális segélyből (323.542 személy), és a gyermeknevelési pótlékból (127.054 fő). A törvény értelmében az érintett személyek semmilyen konkrét lépést nem kell tegyenek, ugyanis az egészségbiztosítás
összegét automatikusan levonják az említett jövedelmekből.
A törvény életbe lépésétől kezdve nem jár ingyenes egészségügyi szolgáltatás a családtag által biztosított személyeknek sem (coasigurați).
Az országban jelenleg 650.431 személy van, akiknek nincs jövedelme, és akik az őket eltartó családtag biztosítása alapján részesültek ingyenes egészségügyi szolgáltatásokban. Mostantól azonban vagy ők vagy az őket eltartó családtag ki kell fizesse az egészségbiztosítás összegét, ami hathavi bruttó minimálbérre van kiszámítva.
Az érintettek vagy az őket eltartók be kell nyújtsák az adóhatósághoz az erre vonatkozó nyilatkozatot, és ki kell fizessék a biztosítás egy részét. Első körben a biztosítás 25 százalékát (ami jelenleg 607,5 lej), a többi 75 százalékot, azaz 1822,5 lejt pedig 2026. május 25-ig. Ugyanez érvényes a szerzetesi és apácaközösségek tagjaira is.
Ingyenes biztosítás
Noha sokan kikerültek az ingyenesen biztosítottak köréből, de azért maradtak olyan társadalmi csoportok, amelyek továbbra is ingyenes állami orvosi ellátásban részesülnek. Ezek közé tartoznak a 3000 lejnél kevesebb nyugdíjat kapó nyugdíjasok, jelenleg 2.385.705 személy. Továbbá nem kell fizetni ezt a típusú biztosítást összesen
4.491.781 gyerek és olyan 18–26 év között fiatal után sem, akik folytatják tanulmányaikat.
Szintén mentesülnek az egészségbiztosítás befizetésének kötelezettsége alól azok a 18–26 év közötti fiatalok – szám szerint 16.236 fő –, akik az állami gondozási rendszerből kerültek ki. Nem fizetnek egészségbiztosítást a terhes anyukák és a kismamák (24.721 személy), a fogyatékkal élők (180.159 személy), a rákos betegek, akiknek nincs jövedelmük (7193 fő), a börtönben vagy előzetes letartóztatásban lévők (18.168 személy) és a mentőszolgálatoknál önkéntességi szerződéssel tevékenykedő önkéntesek (jelenleg öt fő). Egy évig mentesülnek az egészségbiztosítás befizetésének kötelezettsége alól az erőszak és emberkereskedelem áldozatai (17 személy), és tíz évig kapnak
ilyen jellegű adómentességet a hematopoietikus őssejtdonorok, de jelenleg nincs Romániában ilyen személy.
Nem fizetnek egészségbiztosítást azok a jövedelem nélküli betegek sem, akik különböző országos egészségügyi programok haszonélvezői.
Az egészségbiztosító a már említett több mint hétezer rákos betegen kívül 58.200 olyan emberről tud, akik ilyen programokban érintettek, ők továbbra is részesülnek az orvosi ellátásban és az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokban, megkapják a gyógyszereket, a gyógyászati eszközöket, valamint az alapellátási csomagban szereplő szolgáltatásokat mindaddig, amíg meg nem gyógyulnak.
Betegszabadság
A törvény szabályozza a betegszabadságért járó juttatásokat is, mert mint ismeretes, a kormány meglátása szerint e téren sok volt a visszaélés az elmúlt években. Elöljáróban fontos kiemelni azt, hogy a sürgősségi beavatkozások, a tbc, egyes égési sérülések esetében a munkaképtelenné váló személy bére 100 százalékát kapta meg a betegszabadsága ideje alatt, és ez nem változott az új jogszabály hatályba lépése után.
Nem változtak a munkabalesetekre vonatkozó törvényi előírások sem, mert az új jogszabály csak – mint fogalmaz – a „szokványos” betegségek és a nem munkahelyi balesetek miatt kapott betegszabadságok után járó juttatásokat módosította.
Eddig úgy volt, hogy az ideiglenesen munkaképtelenné váló dolgozó az elmúlt hat hónap bruttó átlagjövedelmének 75 százalékát kapta meg arra az időszakra, amíg betegszabadságon volt. Az új szabályozás értelmében a hét napra vagy annál kevesebb betegszabadságra nem 75, hanem csak 55 százalékot fizetnek, 8–14 nap közötti betegszabadságra az elmúlt hathavi bruttó átlagjövedelem 65 százaléka jár, és csak a minimum 15 napos betegszabadságra kap a beteg 75 százalékot, de ilyen hosszú betegszabadságot már nem a háziorvos, csak a szakorvos írhat fel. A fenti szabály alól kivételt képeznek egyes szív- és érrendszeri bántalmak, ez esetben 75 százalék jár függetlenül a betegszabadság időtartamától.
Dance
