A római katolikus püspöki palota alagsorában működő FIX rendezvényteremben megjelent érdeklődőket Nagy Tímea Zita, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) nagyváradi képzési központjának vezetője köszöntötte.
Fotó: Ciucur Losonczi Antonius
Böcskei László megyés püspök megjegyezte: az esemény témája hangulatában illeszkedik az elmúlt napokhoz, amikor szintén egy-egy adott korszak került bemutatásra más helyszíneken – a német származásúak deportálása, illetve a holokauszt –, és mindezek komoly gondolatokat vetnek fel.
Emberek születtek akkor is, akiket valakik arra használtak fel, hogy egymás ellen forduljanak – ártatlanok lettek ezért meghurcolva, megkínozva, elítélve, meggyilkolva. Ezek azonban sajnos nem is annyira régmúlt idők, aktualizálódhatnak napjainkban is, látva az agresszív közbeszédet, az érdekellentéteket.
– fogalmazott a váradi egyházmegye főpásztora.
Dr. Nagy Mihály Zoltán történész, főlevéltáros és dr. Veress Emőd jogász, egyetemi tanár egy rendkívül izgalmas témát jártak körül ezután: Bogdánffy Szilárd római katolikus vértanú püspök és Luka László (Vasile Luca) „kommunista félisten” koncepciós pereinek hátterét, hasonlóságait és különbségeit.
Fotó: Ciucur Losonczi Antonius
Mint elhangzott, Bogdánffy esetében látjuk az emberfeletti teljesítményt egy nehéz élethelyzetben, az általa tanúsított példamutató megnyilvánulások sorozatát, miközben Luka a szovjet típusú diktatúra kialakításának kulcsszereplője volt, az elnyomó rezsim egyik fontos alakja.
Bogdánffy több mint tíz évvel fiatalabb volt Lukánál, viszont Luka tíz évvel túlélte őt. Ugyanakkor több közös érintkezési pont volt az életükben: például mindkettőjüket ugyanaz a magyar szekus is vallatta, és hasonló volt a kihallgatások koreográfiája. Mindketten a nagyenyedi börtönben haltak meg. 1952 augusztusában született döntés arról, hogy formálisan pert indítanak Bogdánffy ellen, miközben ebben a hónapban tartóztatták le Lukát.
Bogdánffy Szilárd sorsa szervesen illeszkedik az adott korba, amikor
Egy adott pillanatban minden római katolikus püspök be volt börtönözve, de még a titkosan felszentelt püspökök is gondoskodtak arról, hogy a joghatósági folytonosság, a Rómához való hűség biztosítva legyen. Bogdánffy ellen a hivatalos vád imperialista kémtevékenység volt, amit a hatóság állítása szerint Scheffler János püspök titkáraként – vagyis egyházi hivatalnoki minőségében – végzett. Tizenkét évnyi kényszermunkára ítélték, azonban a nagyenyedi börtönben 1953-ban vértanúhalált halt. 1954 szeptemberében újra tárgyalták az ügyét, és 1955. február 3-án felmentő ítélet született.
Érdekes módon azonban a vádiratokban az nem jelenik meg, hogy 1949. február 14-én a bukaresti pápai nunciatúra épületében Patrick O’Hara érsek, nuncius titokban püspökké szentelte őt – magyarázta Nagy Mihály Zoltán.
Fotó: Ciucur Losonczi Antonius
A székely származású Luka László egyébként nem titkolta magyar eredetét, sőt, osztályharcos módon bele is szólt a nemzetiségi politikába: egy cikket is írt az Igazság napilapba A romániai magyarság útja címmel, melyben kifejtette „az elvtelen magyar egység tételét”.
Bűncselekményként a nemzetgazdaság szabotálását, a munkásosztály elleni intenzív tevékenységet és magyar nacionalizmusát rótták fel neki. Halálra ítélték, de „szerencséjére” 1953-ban Sztálin meghalt, s a Petru Groza vezette Nagy Nemzetgyűlés elnöksége a halálos ítéletét életfogytiglani büntetésre változtatta. Később perújrafelvételt rendeltek el, és Ceaușescu hatalomra kerülése után, 1968-ban rehabilitálták az akkor már halott Luka Lászlót – fejtette ki Veress Emőd.
Fotó: Ciucur Losonczi Antonius
Böcskei László arra hívta fel a figyelmet: Románia 1948-ban egyoldalúan felmondta a Vatikánnal kötött konkordátumot, s ez a mai napig nem változott. Ami fejlődés és alakulás viszont, hogy néhány évvel ezelőtt egy kormányrendelettel elfogadták az egyház működési szabályzataként az egyházi törvénykönyvet.
– jelezte Böcskei László.
Dance
