Ciucur Losonczi Antonius
A Magyar Katolikus Püspöki Kar Állandó Tanácsa és a Romániai Katolikus Püspöki Konferencia Állandó Tanácsa Nagyváradon tartott megbeszélést szeptember 26–27-én, melyen tagként és házigazdaként részt vett Böcskei László megyés püspök is. A két bizottság tagjai a helyi egyházak aktuális kérdéseiről, kihívásairól folytattak tárgyalásokat a Ferenc pápa által meghirdetett szinodalitás jegyében. A program részét képezte a hétfő este a Szent László plébániatemplomban bemutatott szentmise is, melynek főcelebránsa Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek volt.
Dr. Kovács F. Zsolt váradújvárosi plébános üdvözölt mindenkit olaszul. Pék Sándor esperes – aki közel tíz éven keresztül volt a Szent László templom plébánosa – arra hívta fel a figyelmet, hogy a templom lelkisége szorosan kapcsolódik a főoltárképhez, mely azt ábrázolja, ahogyan Szent László átadja a város kulcsait. Ez egy szokatlan megközelítési mód, a kulcsok pedig nem csupán fémdarabok, hanem Szent László lelkiségének a „reálszimbólumai”, hitének, reményének, Istennel kötött szövetségének a jelképei. A tisztelendő ezután beszélt a vendégeknek arról, hogy 1964-ben hogyan menekült meg a templom a lebontástól az itteni közösség összefogásának köszönhetően.
A jelenlevő egyházi méltóságokat Böcskei László megyés püspök mutatta be, Erdő Péter bíboros mellett többek közt Veres András győri megyés püspököt, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökét, Udvardy György veszprémi érseket, Székely János szombathelyi püspököt, Kovács Gergely gyulafehérvári érseket. „Azt kérjük a kedves hívektől, hogy imával kísérjék a mi találkozásunkat, imádkozzunk püspökeinkért, az egyházmegyénkért, az egész világért, kérve a Szentlélek segítségét és irányítását” – fogalmazott a váradi főpásztor.
Erdő Péter bíboros azt mondta: ez az este 1974 nyarának egy kedves pillanatát idézte számára, amikor a nagyszüleivel jött el Váradra. Ők mesélték el neki azt az epizódot, ami a Szent László templom lebontásával és a hívek kitartó imádságával és együttlétével függött össze. „Hát ilyen kitartónak kell lennünk az imádságban és közösségünknek a megtartásában a jövőben is. Jézus kitart mellettünk, és a történelem megmutatja, hogy az isteni gondviselés minden nehézségen keresztül is kíséri a népek útját. Érezzük, hogy minden Krisztusban hívő, keleti és nyugati keresztény, egyetlen közösséget alkot. Napjainkban, amikor új kihívások előtt állunk, az egyház életét is befolyásoló folyamatok zajlanak, világosan kell látnunk azt, hogy nekünk, keresztényeknek az azonosságunk alapja és a vonatkozási pont Jézus Krisztus személye. Mi nem egy természetfilozófiának vagyunk a követői, és nem arra vagyunk hivatva, hogy a mindenkori ideológiáknak megfeleljünk, hanem Krisztus tanítására kell összpontosítanunk, melyet az egyház hűen megőrzött az évszázadok folyamán. Ezt kell újra és újra, frissen és érthetően átadni korunk embereinek, ehhez pedig nagy szükségünk van a Szentlélek segítségére. És nagy szükségünk van az egységre, románok és magyarok, keletiek és nyugatiak, Jézus Krisztus körül egyetlen, tanúságtevő népet alkotva” – fogalmazott a bíboros.
Az ünnepségen Kribus Mónika kántor-karnagy orgonált.
