A Fekete-Körös menti kistérség egyszerre jelent természeti kincseket és kulturális örökséget, így nem véletlen, hogy Laskovics István falugazdász, agrármérnök is kutatásra és elemzésre érdemesnek találta. Az ottani földek termékenysége, a vízhez közeli ártéri talajok és a sokféleképpen alakítható agrárprofil olyan adottságok, amelyek gazdasági szempontból különösen értékesek. Ugyanakkor ez a vidék kulturális értelemben is sajátos: egy peremtérség, ahol a történelmi magyar jelenlét ma már szórványba szorult, mégis erős identitás és hagyományok őrzik a múlt értékeit – fogalmazott Laskovics István.
Elaprózódás, öregedő gazdák és szétszórt közösségek
A Fekete-Körös menti kisgazdák helyzete számos, egymással összefüggő problémából áll össze, amelyek közül Laskovics István szerint a birtokaprózódás jelenti az egyik legsúlyosabb gondot.
– hangsúlyozta. A nehézségeket tovább fokozza a gazdatársadalom elöregedése. Egy 2025-ös felmérés szerint az átlagéletkor 56 év, és nagyon kevés fiatal vállalkozik arra, hogy átvegye a stafétát. A helyzetet súlyosbítja az is, hogy az eszközpark elavult: bár traktor szinte minden gazdaságban van, korszerű, nagy teljesítményű gépből kevés akad.
– érzékeltette az arányokat a szakember. Az elvándorlás és az utánpótlás hiánya nemcsak gazdasági, hanem közösségi szinten is érezteti hatását. A Fekete-Körös mentén a magyar közösségek egyre inkább szórványosodnak, ami tovább nehezíti az összefogást és a közös stratégiák kialakítását. Laskovics István szerint ezt a helyzetet érdemes összevetni az Érmellék gazdatársadalmával, ahol egészen más folyamatok figyelhetők meg.
– emelte ki a falugazdász. A Fekete-Körös menti falvak ezzel szemben sokkal inkább szétszórtak és elszigeteltek, különösen a dél-bihari térségben.
– tette hozzá. A strukturális és közösségi nehézségek mellett a gazdák mindennapjait egyre inkább meghatározzák a klímaváltozás hatásai is. Laskovics István szerint a változások mára kézzelfoghatóak:
Ez a folyamat kétirányú következménnyel jár. Egyrészt a klasszikus gabonafélék – elsősorban a búza és az árpa – terméshozama egyre kiszámíthatatlanabb, ami rontja a gazdaságok stabilitását. Másrészt a gazdák kénytelenek alkalmazkodni:
– magyarázta a falugazdász.
Az alkalmazkodás ugyanakkor nemcsak a növények kiválasztásában jelenik meg, hanem a termesztési módszerekben is. A legfontosabb irány a fóliasátras zöldségtermesztés, amely mind a klímaváltozásra, mind a piac kihívásaira válasz.
– tette hozzá.
Fotó: Facebook/Laskovics István
Gazdaprofilok: két világ egymás mellett
A klímaváltozásra adott válaszok mellett a Fekete-Körös menti mezőgazdaság belső szerkezete is kettősséget mutat. A térségben egyszerre vannak jelen az önellátó kisgazdák és a modern, több tíz- vagy százhektáros nagygazdák, ám a két világ között alig van átjárás.
– fogalmazott Laskovics István. Ezzel szemben a nagygazdák, főként Tenkén, már korszerű eszközökkel és nagyobb területekkel rendelkeznek:
A szakember szerint a valódi probléma a két gazdatípus közötti szakadékban rejlik.
– emelte ki. Ez a közép, vagyis a stabilan piacra termelő, fokozatosan fejlődő gazdák rétege lehetne az, amely összekapcsolja a két világot, de jelenleg hiányzik a térségből. A kis- és nagygazdaságok közötti szakadék kapcsán adódik a kérdés: mekkora földterület szükséges ahhoz, hogy valaki főállásban is meg tudjon élni a mezőgazdaságból? Laskovics István szerint a válasz nagymértékben függ a termelési ágtól és a technológiai háttértől.
– hangsúlyozta. A fóliás kertészetben azonban ennél jóval kisebb terület is elegendő.
– emelte ki.
A szakember szerint a kulcs minden esetben a hozzáadott értékben rejlik.
– figyelmeztetett, rámutatva, hogy a feldolgozás és a piaci pozicionálás nélkül a mezőgazdaság aligha nyújt stabil megélhetést.
Fiatalok és jövőkép
Laskovics István szerint a jövő legnagyobb tétje az, hogy sikerül-e a fiatalokat megtartani a mezőgazdaságban. Tapasztalata szerint a motiváció két szóban foglalható össze: biztonság és értelmes munka.
– magyarázta. A gazdálkodás ugyanakkor identitáskérdés is lehet.
– tette hozzá. A szakember szerint a pénzügyi ösztönzők is sokat számítanak, különösen, ha szakmai támogatással párosulnak.
– hangsúlyozta.
Kitörési pontok: hogyan tovább?
A Fekete-Körös menti gazdák előtt álló legnagyobb kérdés, hogy milyen fejlesztések, beruházások segíthetnék valódi áttöréshez a térséget. Laskovics István szerint több irány is adódik, amelyek rövid és hosszú távon egyaránt javítanák a versenyképességet.
– fogalmazott. Emellett kulcsfontosságúnak tartja az apró parcellák cseréjét, közös bérleti portfólió kialakítását, hiszen
A szakember szerint a helyi márkák és a rövid ellátási lánc kialakítása is komoly segítséget jelentene: stabilabb árakat és nagyobb piaci kontrollt biztosítana a gazdák számára.
– mondta, hozzátéve, hogy a fiatalgazda-program és a kvótaátadás is elengedhetetlen, hogy legyen, aki átvegye a stafétát. A gabonatermesztés jövője egyre bizonytalanabb a térségben, ezért szükségszerű az alternatívák keresése.
– sorolta Laskovics. Hangsúlyozta: ez nemcsak gazdasági, hanem klímakérdés is.
De mi ösztönözheti a gazdákat arra, hogy vállalják a váltást? A falugazdász szerint három eszközcsoport szükséges: anyagi támogatás, szervezeti háttér és piaci garancia.
A beszélgetés végén Laskovics István egyetlen mondatban foglalta össze a Fekete-Körös menti magyar gazdák előtt álló kihívást és lehetőséget:
Dance
