A XXX. Partiumi Honismereti Konferencia fő témái: Jókai 200, Reformkor 200, MTA 200 és Mohács 500 Partiumhoz köthető eseményei, pusztuló és újjáéledő műemlékek, nagy személyiségek emlékezete, helytörténeti érdekességek.

A nyitóünnepséget péntek reggel tartották, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság nevében dr. Szabó József alelnök, bihardiószegi helytörténész üdvözölte a megjelenteket.

Mihálka Nándor, a PBMET elnöke hangsúlyozta: három évtizede dolgoznak azon, hogy megóvják, megújítsák és láthatóvá tegyék azt az egyedülálló kulturális és épített örökséget, mely a Partium és a Bánság területét olyan különlegessé teszi.

Ez tehát a harmincadik alkalom, hogy közösen gondolkodhatnak, megvitathatják a kihívásokat, és ünnepelhetik a sikereiket. „Minden műemlék, minden épület, minden emlékhely egy-egy fejezet a múltunk könyvéből, ezek a fejezetek mutatják meg, kik vagyunk, honnan jöttünk, és milyen értékeket hordozunk. A műemlékvédelem nem csupán a múlt konzerválása, hanem a jövő építése is. A műemlékek felújítása és megőrzése gazdasági és társadalmi értelemben is befektetés. Munkahelyeket teremt, fellendíti a turizmust, és erősíti a közösségi identitástudatot. Amikor egy romos épületet megmentünk a pusztulástól nem csupán a köveknek adunk új életet, hanem a hozzájuk fűződő emlékeknek is”, hangsúlyozta Mihálka Nándor.

Böcskei László római katolikus megyés püspök úgy vélte: a harmincadik évforduló az elköteleződésről, a kitartásról, a közös munkának a szép eredményeiről tanúskodik, de arról is, mennyire fontos ott lennünk, ahol szükség van ránk. A Teremtés könyvének első két versét idézve ezután arról beszélt a főpásztor, amit az Isten által teremtett ember a teremtés folytatásaként alkot, őriz és továbbad azért, hogy ez a világ élhető és szép legyen. XIV. Leó pápa egyik gondolatát idézve „a mag ajándékának szétrobbanó erejére” hívta fel a figyelmet. Megjegyezte: lényeges az emlékezés, az egymásra hangolódás, az életterünk megismerése, de ugyanígy az is, hogy „azokat a nyomokat, melyek az elmúlt időkről beszélnek valahogy dialógusba hozzuk a jelennel”.

Dénes István Lukács, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület lelkészi főjegyzője azon meggyőződésének adott hangot, hogy az elmúlt három évtized munkája nem volt hiábavaló. A 30. Zsoltárból idézve kifejtette: Dávid király idejében is volt pusztítás és újjáépítés, és ugyanígy a mi régiónkban templomaink, épített örökségeink, emlékhelyeink a tanúi a történelem viharainak. Ha kell, újra és újra felépítjük ezeket, mert nem csak téglákból állnak össze, hanem életek, sorsok, hitek vannak elrejtve bennük, az erőforrásként szolgáló múlt üzenetei és kincsei a jövő számára, jelentette ki a püspökhelyettes.

Dr. Pálfi József, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora a bibliaolvasó kalauz erre a napra kijelölt igeszakaszait olvasta fel. Két tőmondatot emelt ki ebből: „a tanítványok egy asztalnál ültek”, illetve „az Úr pedig együtt munkálkodott velük”. A PBMET alapítóját és a konferenciasorozat elindítóját, az idén elhunyt Dukrét Gézát idézve az intézményvezető ezután arra hívta fel a figyelmet, hogy a Partium egy kulturális ütközőzóna Erdély és az anyaország közt, s ennek minden értékére koncentrálni kell.

Szabó Ödön parlamenti képviselő, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke úgy fogalmazott: annak a szakmai, alapos kutatómunkának, amit a műemlékvédők végeznek, gyakorlati hasznát veszik más területek képviselői is.

Felszólalt még Millisits Máté művészettörténész-muzeológus a budapesti Ráday Mihály Faluvédők Szövetsége, Klicsu Ferenc, a Tuzsér Közösségért Közalapítvány és Tóth Géza, a kolozsvári Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság részéről.

A köszöntőbeszédek után átadták az idei Fényes Elek-díjakat. A kitüntetettek Szálkai Tamás debreceni történész-főlevéltáros (nem volt jelen), Homonnai Gábor élesdi helytörténész és Csorba Terézia érsemjéni tanárnő voltak. Mint elhangzott, e rangos elismerés azon személyeknek jár, akik kiemelkedő munkát végeznek a helyi értékek feltárásában, a történelmi örökség megőrzésében, közösségünk emlékezetének gazdagításában.

A tanácskozás plenáris ülésszakokkal folytatódott ezután. A tervek szerint délután bemutatják Pethő László Félmúlt. Antropológiai kutatások és kalandozások című könyvét, 19 órától pedig közgyűlést tart a PBMET.

A konferencia ideje alatt ugyanakkor, a kávészünetekben a PBMET múltját bemutató, a Lónyay család történetét ábrázoló és a reformkort feldolgozó plakátkiállítások tekinthetők meg az amfiteátrum előterében.