Bihari Napló
Gépjárműveket áldottak Szent Kristóf ünnepén
Gépjárműveket áldottak Szent Kristóf ünnepén

Fotó: Alexandru Nițescu

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben
Fodor József általános helynök a vasárnap délutáni szentmise után Szent Kristóf közbenjárását kérve megáldotta a Kanonok soron, illetve annak környékén parkoló gépjárműveket.

Ciucur Losonczi Antonius

Sokan hordanak maguknál Szent Kristóf-érmet, amit az autójuk slusszkulcsa mellé tesznek. Az ábrán egy férfi látható, aki egy botra támaszkodik, miközben egy kisgyermeket visz a vállán, és átgázol a vízen. Ő nem más, mint Szent Kristóf, a zarándokok, az utazók és a gépjárművezetők oltalmazója, a középkori legendák egyik legnépszerűbb alakja, aki a 3. században vértanúságot szenvedett a hitéért. Bár a II. Vatikáni Zsinat kivette a világegyház történelmileg igazolható nagyjai közül, így a liturgikus naptárból is, azért a tizennégy segítő szent közé soroljuk, akinek a képét napjainkban különösen az autósok és a motorosok hordják magukkal.

A hatalmas termetű Kristófot az a vágy fűtötte, hogy szolgálatait a leghatalmasabb úrnak ajánlja fel. Először egy király szolgálatába állt, de mert ez félt az ördögtől, otthagyta, és az ördög szolgálatába szegődött. Csakhogy az ördög is félt a kereszt jelétől – így jutott el Kristóf végül Krisztushoz. Ekkor egy remete azt a tanácsot adta neki, hogy ha Krisztussal akar találkozni, keresztelkedjék meg és legyen a felebarátai szolgálatára. Kristóf megfogadta a tanácsot, és úgy döntött, hogy egy híd nélküli folyón fogja átvinni a rászorultakat. Bár erős, izmos férfi volt, mégis egyszer, amikor éppen egy gyermeket cipelt át, úgy érezte, annyira nehéz a terhe, hogy alig tud tovább haladni. Már majdnem elmerült, de végül mégis sikerült átjutnia. A túlparton aztán a gyermek azt mondta neki: ő nem más, mint Krisztus, az emberiség megváltója, és azért olyan súlyos, mivel a világ bűneit hordozza.

„Mi is Káron ladikján, Noé bárkáján, Kristóf vállán utazunk. Isten a tenyerén hordoz bennünket, valaki tehát visz, hordoz bennünket, a túlsó parton pedig a jóságos Isten vár mindannyiunkat. Ahogy szükség van az idősekre és a nagyszülőkre, akik nagy-nagy szeretettel, örömmel és boldogsággal segítenek az unokáiknak, vigyázzák a lépteiket, később pedig, ahogy telik az idő, az unokák támogatják a nagyszüleiket és gondoskodnak róluk, úgy nekünk is szükségünk van arra, hogy Szent Kristóf vezessen bennünket egész életünkben, hiszen mindannyian zarándokok vagyunk ezen a földön, és nehézségek nélkül akarunk átérni a túlsó partra” – fogalmazott Fodor József általános helynök.

Forrás: Alexandru Nițescu

 

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben