Az ünnepségen Pásztor Sándor, a Körösök Vízügyi Igazgatóság vezetője kiemelte, hogy tizenegy PNRR-s (Országos Helyreállítási Terv) pályázatot sikerült végigvigyen az általa irányított intézmény, ami országos szinten egyedülálló. Ezek közül négy projekt arról szól, hogy a vízügyi létesítményeket sikerült teljes mértékben felújítani. Minden nagyobb megyei kirendeltséget korszerűsítettek, energetikai szempontból így nullszaldósak lettek. Öt beruházás kerékpárutak kialakítására vonatkozott a jelentősebb vízfolyások (a Berettyó, az Ér, a Sebes- és a Fekete-Körös, valamint a felfogó összekötő csatorna) töltései mentén, ahol árvízvédelmi beavatkozásokat is végeztek. Ez a kilenc a fejlesztési minisztérium által támogatott befektetés volt, magyarázta az igazgató. A tizedik a szalárdi záportározó, amely azért érdekes, mert árvízvédelmi szempontból is rendbe lett téve, és egy vizes élőhelyet is kialakítottak ott, a tizenegyedik pedig a Jád-völgyi víztározó.
– fejtette ki Pásztor Sándor.
– ezt már Tánczos Barna nyilatkozta a Bihari Naplónak. A miniszterelnök-helyettes felidézte, hogy akkor egy olyan tervet dolgoztak ki, mely teljes mértékben megváltoztatta volna a vízügy arculatát. Egy olyan, a záportározókra és a nagy gátrendszerekre támaszkodó felújítási projektről volt szó, ami több mint egymilliárd eurót hozott volna az országba. Ebből sajnos kizárólag csak a Jád-völgyi gát korszerűsítése valósult meg végül, illetve a szalárdi záportározó.
– fogalmazott Tánczos Barna. A kormányfőhelyettes hozzátette: ehhez kellett természetesen a minisztériumi támogatás abból az időből, amikor még az RMDSZ vezette a környezetvédelmi tárcát, majd egy határozott miniszterelnöki fellépés, hogy ebben a projektben még higgyen a minisztérium, miután ennek irányítása kikerült az RMDSZ kezéből.
– jelezte Tánczos Barna. És kellett az a kitartó munka is, amit Pásztor Sándor és a csapata az itteni vízügy élén elvégzett, tette hozzá a politikus.
– fogalmazott Tánczos Barna.
A fotóra kattintva galéria tekinthető meg.
Fotó: Bihar Megyei Tanács
A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: azért is fontosak ezek a vízügyi beruházások, mert Románia teljesen felkészületlen a mostani szárazságos időszakokra. Egyrészt nincsenek meg azok az öntözőberendezések, infrastruktúrák, melyekre a gazdáknak szüksége van, másfelől pedig most már szinte víz sincs, amivel öntözni lehessen. Ezért egy teljesen új filozófiára van szükség. Első lépésként a politikum azt kell megértse, hogy a két vízügyi intézményt – az országos vízügyi főigazgatóságot, illetve az országos öntözőberendezésekkel foglalkozó hatóságot – egyesíteni kell a lehető legsürgősebben. Aztán egy közös vízügyi erőforrásmenedzsment-tervet kell az asztalra tenni, és ezt meg is kellene valósítani, mert ez volna az utolsó esélyünk arra, hogy megmentsük a településeket és a gazdákat a víz nélküliségtől. Ugyanakkor fel kell készülni az ellenkezőjére, az árvizekre is a klímaváltozás miatt, magyarázta Tánczos Barna.
Cseke Attila fejlesztési, közigazgatási és közmunkálatokért felelős miniszter arra hívta fel, hogy ez a beruházás a különféle állami intézmények közti összefogás szép példája, és annak a bizonyítéka, hogy miért van szükség az európai uniós pénzforrások minél hatékonyabb lehívásának és felújításának.
Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter azt emelte ki, hogy a 113,8 millió lej értékű befektetés kedvezményezettje több mint 225 ezer Bihar megyei lakos.
Csíkszék
