Bihari Napló
Közeledik a népszámlálás önkitöltéses szakaszának vége
A népszámlálás hamarosan véget érő önkitöltéses szakaszán való részvétel fontosságára hívta fel a figyelmet Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke és Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke.

János Piroska

Kevesebb mint tíz nap áll rendelkezésre a 2022-es romániai népszámlálás önkitöltéses szakaszából. Az önkitöltés egy olyan fontos lehetőség a magyar közösség számára, amely garantálja a biztos adatfelvételt, vagyis saját magunk tudunk az önazonosságunkat érintő kérdésekről nyilatkozni – mondta el a csütörtöki sajtótájékoztatón Csomortányi István, az EMNP elnöke. „Az önkitöltés azért is fontos lehetőség, hiszen az erdélyi, romániai magyarság száma a következő tíz évben az egyik legfontosabb statisztikai sarokköve a közösségünk életének. Nem csupán a nyelvhasználati küszöb függ attól, hogy most milyen arányban tudják kimutatni a magyar lakosság arányát a településeken, hanem beiskolázási számok, civil és egyházi szervezetek támogatásai, a költségvetésből érkező, a magyar közösség számára fontos összegek elosztása függhet attól, hogy az adott településen, megyében vagy országosan mennyi a magyarság lélekszáma” – hívta fel a figyelmet a Néppárt elnöke. Hozzátette: lélektani jelentősége is van annak, hogy mennyien számláltatunk meg, fontos lenne az, hogy erős közösségnek tudjunk mutatkozni.

Az utóbbi népszámlálási adatok statisztikáiból kiindulva az előjelek nem jók, tízévenként ugyanis mintegy kétszázezerrel csökken a magyarság lélekszáma, ezért is fontos, hogy a nemzetiségre, felekezetre és anyanyelvre vonatkozó adatok helyesen legyenek feldolgozva – mutatott rá. Az elvárásokkal ellentétben a magyar vezetésű települések nem éltek egyformán az önkitöltés lehetőségével, Csomortányi István szerint bár a magyar többségű megyék az első helyeken kellene legyenek, ehhez képest Hargita megye negyedik, Kovászna pedig a hetedik helyen áll országos szinten az önkitöltés tekintetében. Elmondása szerint az okokat arra lehet visszavezetni, hogy a magyar vezetésű önkormányzatok nem vették megfelelően komolyan a feladatot. „Még van néhány nap, még lehet javítani, ezért azt kérem mindenkitől, politikai pártállástól függetlenül, hogy a következő pár napot még használja fel arra, hogy a településein mozgósítson és gyorsítsa az önlekérdezés folyamatát” – fogalmazott. Bihar megye tekintetében a május 1-jei adatok szerint az önkitöltés tekintetében az első tíz, legjobban teljesítő települések sorában csak három magyar vezetésű község szerepel, köztük Hegyközcsatár, ahol a lakosság több mint fele élt az önkitöltés lehetőségével.

Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke szintén a felhívta a figyelmet arra, mekkora jelentőséggel bír a népszámlálás a magyar közösség számára. A jelenlegi adatok szerint Bihar megyében 184 563 háztartás számláltatott eddig meg, 45,6 százalékuk városi, 54,4 százalék pedig vidéki közegből. A május 1-ig önkitöltéssel élő személyek 38,7 százaléka segítség nélkül – illetve nem a statisztikai hivatal által nyújtott segítséggel – töltötte ki a kérdőívet, 61,3 százalékuk pedig a statisztikai hivatal által működtetett pontokon élt az önkitöltés lehetőségével. Nagyvárad a háztartások bevallását illetően 19,3 százalékkal a középmezőnyben helyezkedik el.

Fontos, hogy az önkitöltéstől számított hetedik nap után ellenőrizzük le az önkitöltés sikerességét, ezt a https://dovrec.insse.ro/ honlapon keresztül lehet megtenni. Az önkitöltés szakaszának lezárását követően május 16-tól startol a népszámlálás hagyományos formája, amikor a számlálóbiztosok házról házra járnak majd. Ennek kapcsán a Néppárt a polgármesteri hivatalnál benyújtott egy 24 nevet tartalmazó listát, akiket számlálóbiztosnak jelölnének, ugyanis fontosnak tartják, hogy a számlálóbiztosok legalább negyede magyar anyanyelvű legyen – tette hozzá Zatykó Gyula, aki rámutatott: az elkövetkező kilenc napban a Kálvin u. 1. szám alatti székhelyen továbbra is segítséget nyújtanak az önkitöltésben.

Üzemanyagár. A sajtótájékoztató keretén belül szó volt az országos szinten problémát okozó üzemanyagárakról. Csomortányi István elmondása szerint az EU területén Romániában volt a legnagyobb mértékű áremelkedés az elmúlt két hónapban, annak ellenére, hogy több párt is megígérte: az üzemanyagár csökkentést előirányzó törvénymódosító javaslatokat terjesztenek a parlament elé, illetve a néhány héttel ezelőtti „országos szervezettséggel működő provokációt” követően a kormány ígéretet tett az áfa csökkentésére, valamint a jövedéki adó megfelezésére. Ezidáig azonban semmilyen kormányzati beavatkozás nem történt az árak csökkentése érdekében. Minden liter üzemanyag után közel 3 lej közvetlenül az államkasszába folyik be, ami történelmi csúcs – mutatott rá a politikus. Ennek egy része a 19 százalékos áfatartalom (több mint egy lej), a másik pedig az üzemanyag után fizetett jövedéki adó, ami megközelítőleg 1,8 lej. A magas üzemanyagár az uniós finanszírozású projektre is negatív hatással lehet, a megnövekedett üzemanyagárak után ugyanis a megkezdett beruházások kivitelezése is drágul. „Az önkormányzatok plusz költségeit valamilyen formában a lakosságra fogják terhelni, erre a problémára a kormánynak egyelőre semmilyen megoldása nincs” – hangsúlyozta Csomortányi István.

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben