Pap István
Bármily meglepő lehet sok helybeli számára, de a nagyvárad-olaszi református templom nem műemlék épület, pedig amint azt Emődi Tamás építész szerkesztőségünknek elmondta, ez a legrégebbi református templom a városban, ráadásul barokk stílusban emelt épület, márpedig minden barokk épületnek már régen műemléki védettség alatt kellene lennie. Emődi Tamás, aki egyébként a Királyhágómelléki Református Egyházkerület műszaki referense, felidézte, hogy már legalább tíz éve felmerült az ingatlan műemlékké nyilvánításának a gondolata az egyházközségen belül, mert már akkor voltak uniós és romániai finanszírozási források, amelyekből csak műemlék épületekre lehetett támogatást kapni. „De általános jelenség az, hogy többen féltek a műemlékké nyilvánítástól, mert azt gondolják, hogy akkor az nagyon megnehezíti a tulajdonos dolgát, ha bármit akar tenni az épülettel, és ezért nem lett ebből az ötletből semmi” – fogalmazott Emődi Tamás, pedig, mint hozzátette, ha ki kellene emelni Nagyváradon öt olyan épületet, amely már rég műemlék kellene legyen, akkor az olaszi református templom biztos, hogy ott lenne az öt között.
Az építész elmondta azt is, hogy tavaly decemberben volt egy gyűlés az egyházközségben, melyen jelen volt a lelkész és a presbitérium egy része, és ezen az ülésen vázolta fel a műemlékké nyilvánítás előnyeit és hátrányait. Mint mondta: „megértették, hogy szinte semmilyen hátrány nem származik ebből, hiszen bármit akarnak az épülettel, arra amúgy is kell műemlékvédelmi jóváhagyás, mert a templom védett övezetben van”. A Zonális Műemlékvédelmi Bizottság a református egyházközség beadványát a januári ülésén terjesztette fel a bukaresti országos bizottsághoz. Ez a felterjesztés automatikusan egyéves ideiglenes védettséget biztosít az épületnek, ez alatt az idő alatt kell összeállítani a műemlékvédelmi dokumentációt, amin már dolgoznak az egyházközség által felkért szakemberek. „Ha egy év alatt nem áll össze a dokumentáció, akkor az épület elveszíti ideiglenes védettséget, ha viszont elkészül a dosszié és a bukaresti bizottság kedvezően bírálja el azt, az épület akkortól számít műemlék épületnek”, részletezte a műemlékké nyilvánítási eljárást Emődi Tamás. Dénes István Lukács, a váradolaszi református egyházközség parókus lelkésze elmondta: már régóta felmerült a presbitériumban a műemlékké nyilvánítás kérdése, de csak most érkezett el ennek a pillanata, miután elkészültek az épület felújítási tervei. Az egyházközség ugyanis szeretne minél átfogóbb és szakszerűbb felújítást végezni az épületen, és egy műemlék épület esetében sokkal több pályázati lehetőség van finanszírozást lehívni erre a célra.
A református templom műemlékké nyilvánítása kapcsán felmerül az a kérdés, hogy ez mennyiben akadályozza, illetve hátráltatja a nagyváradi önkormányzatot abban, hogy megvalósítsa azt az erősen vitatott elképzelését, hogy új utat vágjon az Ezredévi emléktéren, a református templom közvetlen közelében. A hírre máris reagált az önkormányzat.
Fotó: Alexandru Nițescu
Florin Birta polgármester a Bihoreanul hetilapnak nyilatkozva elmondta: „Ha a kulturális minisztérium műemlékké nyilvánítja az épületet, akkor egyértelmű, hogy nem fogjuk tudni ott keresztülvágni az utcát, és más megoldásokat fogunk keresni. A történelmi és a megvalósíthatósági tanulmányért felelős kollégáim meg fogják vizsgálni a lehetőségeket. Ha nem lehet megcsinálni, akkor nem is fogjuk megcsinálni” – fogalmazott. A polgármester továbbra is hisz az új utca hasznosságában. „Mint mindig, most is tiszteletben tartjuk Nagyvárad épített örökségét. Meg akartuk csinálni ezt az utat, még mindig úgy gondolom, hogy ez az egyik legjobb megoldás a környék közlekedése szempontjából, de ha nem kapunk meg minden jóváhagyást, akkor nem fog megvalósulni” – mondta. Dénes István Lukács a maga során szerkesztőségünknek elmondta, hogy a műemlékké nyilvánítás kezdeményezése és a város terve között nincs közvetlen összefüggés, bár azt hozzátette, hogy ebből a szempontból szerencsés időpontban történt a felterjesztés. Majd kifejtette: „Ha az útnyitást nézzük, ez nem kellene befolyásolja a helyi döntéshozókat, hiszen ez egy régi templom, és ott van a Szent Brigitta-templom vagy maga a védett belváros, ami eddig is műemléki övezet volt, tehát azt nem értem, hogy egyáltalán miért merült fel ennek az utcanyitásnak az ötlete. Florin Birta polgármester nyilatkozott ezzel kapcsolatban, remélem, hogy ez úgy is működik, ahogy ő mondta, és tényleg nem fognak hozzányúlni.” Emődi Tamás azonban felhívta a figyelmet arra, hogy a templom műemlékké nyilvánítása nem akasztja meg a város tervét, csak legfeljebb nehezíti egy kissé. „A törvény szerint a templom élvez műemléki védettséget, de az nincs beleírva a törvénybe, hogy egy műemlék telkét nem lehet megcsonkítani” – fogalmazott az építész, vagyis attól, hogy a templom műemlék, még le lehet vágni a telekből a 210 négyzetmétert, amit a város ki akar sajátítani a református egyházközségtől. Ilyen esetekben egyedi elbírálás alapján döntenek majd arról, hogy levágják-e a telket aszerint, hogy a tervezett beruházás mennyire veszélyezteti a műemlék épületet. „Az lehet, hogy ez egy kissé megnehezíti az önkormányzat dolgát, de azt nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy ettől nem lehet ezt a beruházást végigvinni” – jelezte Emődi Tamás.
