Mint arról már beszámoltunk, 2025. július 1-jétől megszűnik az árplafon a villamos energiára, így a háztartások már nem a hatóságilag rögzített, kedvezményes tarifákat, hanem a szolgáltatók által szabadon meghatározott piaci árakat fizetik majd. Az átállás a fogyasztók jelentős részének akár 100 százalékos emelkedést is hozhat a villanyszámlákban.
Cikkünk írásakor a szolgáltatók által ajánlott lakossági árak átlagosan 1,1 és 1,6 lej/kWh között mozogtak, ami esetenként 50–130 százalékos drágulást is jelenthet.
Ezekről a tarifákról a szolgáltatók kötelesek tájékoztatni ügyfeleiket. A romániai lakossági áramárakat 2023-tól kezdődően három kategóriára bontott árplafon szerint számolták. Az állami támogatási rendszer célja az volt, hogy a kisebb fogyasztókat és a szociálisan rászorulókat megvédje a piaci árak ingadozásától. (1) A legalacsonyabb tarifa, 0,68 lej/kWh, azokra a háztartásokra vonatkozott, amelyek havi fogyasztása nem haladta meg a 100 kWh-t. A jelenlegi becslések szerint ez a kategória számíthat a legnagyobb árnövekedésre. (2) A középső árkategóriába azok a fogyasztók estek, akik 100 és 255 kWh közötti áramot használtak el havonta – számukra a támogatott ár 0,81 lej/kWh volt. (3) A 255 kWh felett fogyasztók esetében már a teljes mennyiséget piaci áron számlázták.
Körkép
A piacon jelenleg a Hidroelectrica kínálja a legkedvezőbb tarifát július elsejétől: a végső
ár pedig 1,03–1,19 lej/kWh között mozog, ami sokkal olcsóbb, mint a legtöbb versenyben lévő szolgáltató ára. A régiós monopolhelyzetben lévő Electrica Distribuție Transilvania Nord felel továbbra is Bihar megyében az elektromos áram fizikai elosztásáért. Az Electrica Furnizare vállalat pedig 0,82 lej/kWh áron kínálja az elektromos áramot, azonban az adók és díjak hozzáadása után a végső ár 1,48 és 1,58 lej/kWh között alakul majd. Az E.ON hasonló árat kínál: az aktív energia egységárát 0,83 lej/kWh-ban határozta meg, ugyanakkor az áfa és egyéb díjak hozzáadódásával a végső fogyasztói ár régiónként kissé változhat, de jellemzően meghaladja az 1,50 lej/kWh-t.
A Digi Energy részéről pontos árak nem elérhetők, de a sajtóban megjelent részinformációk szerint a Digi július 1-től 800 lej/MWh, azaz 0,80 lej/kWh áron számláz várhatóan aktív energiát, ennek megfelelően a végső ár körülbelül 1,50 lej/kWh fölé emelkedhet. A PPC (korábban Enel) liberalizált ára a következőképpen alakul: aktív energia 0,885 lej/kWh, végső ár 1,56–1,64 lej/kWh. Az Engie csomagja július 1-től 0,793 lej/kWh-ás aktív energiával és 1,44–1,51 lej/kWh közötti végső árral számol a liberalizált piacon. A modell különlegessége, hogy a jelenlegi fix szerződés 2026 végéig garantálja az árat, ráadásul az új előfizetők akár 100 lej kedvezményt is kaphatnak az első számlájukból.
Sokakat aggaszt az elszálló rezsiárak kilátása, ezért Sebastian Burduja energiaügyi miniszter a napokban felvetette, hogy a jelenlegi 19 százalékos áfakulcs csökkentése is szerepeljen azok között az eszközök között, amelyekkel mérsékelni lehet a lakossági villanyszámlák összegét.
Az ötlet lényege, hogy – például Görögországhoz hasonlóan – az energiaadóra is alkalmazható lenne alacsonyabb kulcs, akár 9–6 százalék körüli sávban, így az áfa közvetlenül jelentősen mérsékelné a fogyasztói költségeket.
Mindez természetesen kérdéses lehet abban a kontextusban, amikor a költségvetési hiány miatt általános áfaemelésről beszélnek a döntéshozók, és ha a villamos energia áfája változatlan marad, akkor – a Digi24 számításai szerint – az állam kétmilliárd lej többletjövedelemhez juthat 2024-gyel összehasonlítva. Eközben az Energiaügyi Minisztérium és az Országos Energiaszabályozó Hatóság (ANRE) is megerősítette, hogy a rászoruló fogyasztók számára célzott támogatási rendszer kidolgozása van folyamatban. Ennek részleteit csak az új kormány hivatalba lépése után lehet véglegesíteni, amely a román államfő napokban tett bejelentése szerint jövő héten valósulhat meg.
Dance
