A Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében zajlott közös áhítat kezdetén Dénes István Lukács püspökhelyettes, váradolaszi lelkész köszöntötte házigazdaként az egybegyűlteket.

Bogdán Szabolcs János református püspök Pál apostol második korinthusi levele 5. fejezetének 18. versére alapozta igei üzenetét. Arra hívta fel a figyelmet: ha megvizsgáljuk nemzeti ünnepeinket, arra a következtetésre juthatunk, hogy ezek zöme valamilyen tragédiához, veszteséghez kötődik.

Október 6-a is hivatalosan gyásznap, s felvetődik: mit kell ilyenkor tennünk, hogyan emlékezzünk a múltra, arra a napra, amikor tizenhárom magyar vezetőt kivégeztek azért, mert harcoltak a szabadságért, az önrendelkezésért? Nevezhetjük-e egyáltalán ünnepnapnak, hiszen a gyászt csendben hordozzuk magunkban. Ugyanakkor nincs értelme az indulatoknak, annak, hogy gyilkos bosszúért kiáltsunk, mint ahogy annak sem, hogy véget nem érően siránkozzunk amiatt, hogy milyen sanyarú a magyar emberek sorsa. Hiszen, ami már megtörtént, azon változtatni úgysem tudunk, viszont tanulhatunk a múltból, ha helyesen dolgozzuk fel a történteket. A sebek pedig akkor gyógyulnak be, ha eljutunk a megbocsátásig. Isten ugyanis a békesség üzenetével szólít meg bennünket. Nem harcot akar, hanem arra hív, hogy tegyük le a fegyvereket. Legyünk tehát a béke követői, hordozói, az aradi tizenhárom vértanúra így emlékezzünk méltóképpen – tanácsolta Bogdán Szabolcs János.

Nagy Jácint váradolaszi római katolikus káplán beszédében azt emelte ki, mennyire fontos Isten szemében a másokért hozott áldozat. Hangsúlyozta: az aradi mártírok hittek az örök életben, a becsületben, a tisztességben, ezért a szabadságért és mások jólétéért még az életüket is hajlandóak voltak feláldozni. Tudták ugyanis: a testet meg lehet ölni, a lelket azonban nem – fogalmazott a tisztelendő.

Mátyás Attila evangélikus-lutheránus tiszteletes szintén a második korinthusi levélből idézett: „Ahol az Úr lelke, ott a szabadság”. Megjegyezte: a szabadságról eszünkbe juthat a tizenhárom vértanú, az aradi szobor, de akár Petőfi, a kommunizmus ismert áldozatai, vagy az ismeretlen mártírok is. De arra is gondolhatunk, hogy vajon igazán szabadok vagyunk-e napjainkban? Tisztában kell lennünk azzal: csupán saját erőnkre támaszkodva nincs semmi esélyünk, ezért szövetségest kell keresnünk és találnunk Isten személyében, aki nélkül nincs igazi szabadság – hangsúlyozta Mátyás Attila.

Magyari Zita unitárius beosztott lelkész szerint október 6-a a kérdések napja is. Hány csendes október 6-át éltünk meg az elmúlt években, hányan küzdenek napjainkban is a szabadságért? Ismerjük-e a szabadság valódi értelmét, keressük-e az Istennel való kapcsolatot még ezen a napon is? Gyászoljunk-e vagy ünnepeljünk-e október 6-án? „Az igazi szabadság ott kezdődik, amikor érezzük, hogy Isten a tenyerén hordozza az életünket, ha van bátorságunk keresni őt, és hinni abban, hogy megtart bennünket” – jelentette ki a lelkész.

A rendezvényen alkalomhoz illő műsorral szolgált a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium néhány diákja, akiket Kövendi Éva zenetanárnő készített fel.

A megemlékezés Nagysándor József emléktáblájánál folytatódott.