Az idén derült idő esetén szabad szemmel is számos különleges égi jelenség megfigyelhető lesz, ebből a legérdekesebb tízet a Svábhegyi Csillagvizsgáló közleménye összegzi. Mint írták, részleges napfogyatkozást lehet majd látni, valamint naplementét a napsarlóval augusztus 12-én este.
A napfogyatkozás Spanyolország, Izland és Grönland egyes területeiről lesz látható. Spanyolországban a teljes napfogyatkozás megfigyelésére a legjobb helyek Mallorca, Menorca és Ibiza szigetei, valamint a szárazföldön Burgos és Soria városai, írja a Hot News hírportál.
Romániában a napfogyatkozás csak részlegesen lesz látható, és nem az egész ország területéről, hanem csak a nyugati részén lesz megfigyelhető, ott lesz a legnagyobb fedés (35%). A jelenség a legjobban Nagyszentmiklós (Sânnicolau Mare) térségéből lesz látható, de 30% feletti fedés várható olyan városokban, mint Szatmárnémeti, Arad és Nagyvárad. Bukarestből viszont az égi jelenség már nem lesz megfigyelhető.
Napsarlós napkelte vagy napnyugta legutóbb a 2003-as napfogyatkozáskor volt, legközelebb pedig 2039. június 21-én lesz. A jelenség biztonságos megfigyeléséhez napfogyatkozásnéző szemüveg, és teljesen kitakarásmentes nyugati látóhatár szükséges.
Ugyanezen az éjszakán, augusztus 12-ről 13-ra virradóan lesz megfigyelhető a Perseidák meteorraj éves maximuma. A csillaghullás során hajnalra óránként akár 70-80 meteor is látható lesz. A raj egyébként július 17. és augusztus 23. között aktív, tehát a gyakorisági maximum előtti és utáni néhány napban is lehetőség kínálkozik a hullócsillaglesre, részletezi az MTI.
November 16-a hajnalban a Mars-Jupiter együttállása az év egyik legszebb és legkönnyebben megfigyelhető bolygóegyüttállásának ígérkezik idén. Aznap kora reggel a fényes fehér Jupiter fölött balra 1,2 fokkal látszik majd a halványabb vörös Mars, mindez 55 fokon a déli égbolton.
Június 9-én a két legfényesebb bolygó, a Jupiter és a Vénusz együttállására kerül sor. Az esti szürkületben a fényes fehér Vénusz és a kissé halványabb, szintén fehér Jupiter 1,6 fokra közelíti meg egymást.
Május 18-án este a hat százalékosra fogyó holdsarló, a Vénusz és a Jupiter együttállása lesz megfigyelhető. A holdsarló ekkor 10 fokkal a látóhatár felett látszik majd, amelytől jobbra a halványabb Elnath csillag, balra pedig a fényes, csillagszerű Vénusz lesz látható. A Jupiter a Holdtól jóval magasabban, balra felfelé látszik majd.
Február 19-én kora este három bolygó és a mindössze öt százalékos holdsarló együttállására lehet számítani. A Vénusz fölött a Merkúr, fölötte a holdsarló, mellette balra pedig a Szaturnusz látszik majd. Távcsővel még a Neptunusz is megfigyelhető lesz.
A Geminidák meteorraj maximuma december 14-én lesz, óránként akár 120 hullócsillagot is lehet majd látni. A Hold korán lenyugszik, így idén kivételesen kedvezők lesznek a körülmények a megfigyeléshez.
Részleges holdfogyatkozást augusztus 28-án hajnalban lehet majd látni. A maximum időpontja 5:34, a fogyatkozás időtartama – vagyis a látható szakasz – 2 óra és 14 perc lesz.
A Fiastyúk és a holdsarló közeli együttállása július 11-én hajnalban várható, a novemberi kora reggeleken pedig a Mars, a Jupiter, a Regulus és a Hold együttállásainak különböző alakzatait lehet majd látni.
Dance
