2024-ben Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa, a Szeged-Csanádi Egyházmegye, valamint a Krónika Intézet egy határokon átívelő kezdeményezést indított, hogy méltó módon emlékezzünk meg a 20. századi Magyarországon, Erdélyben és a Partiumban szolgálatot teljesítő és hitükért üldözött azon római, valamint görögkatolikus papok és protestáns egyházi elöljárók hitvallásáról, vértanúságáról, akik a legnagyobb szenvedésben is hirdették a szolidaritás és szeretet üzenetét. 2025. október 3-án, pénteken Boldog Bogdánffy Szilárd püspök boldoggá avatásának tizenötödik évfordulója alkalmából (2010. október 30.) Váradon folytatódott ez a rendezvénysorozat, mely kezdeményezéshez a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye is csatlakozott.

Fotó: RKP/Lévai Dávid
Délután 3 órakor a székesegyházban levő Bogdánffy-oltártól emlékséta indult a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum több osztályának és tanárának a részvételével, akiket Pék Sándor esperes-plébános köszöntött. Ezután a püspöki palota kápolnájában Böcskei László megyés püspök beszélt a zarándokoknak arról, hogy 1915-ben ott szentelték pappá Boldog Apor Vilmos győri püspököt, 1934-ben pedig diakónussá Boldog Bogdánffy Szilárdot.

Fotó: RKP/Lévai Dávid
Benedek Ramóna hitoktató diákok közreműködésével ismertette a vértanúk életét három fontos helyszínen. Felkeresték az egykori Szent József-kórházat – ma a Caritas Catolica székhelye –, ahol Györgypál Albert áldozópapot, ifjúsági lelkészt ápolták, majd a Szent László-menedékházat, ahol felravatalozták a vértanút.

Fotó: RKP/Lévai Dávid
Meglátogatták a Szent Anna-zárdatemplomot is, mivel az orsolyita rend által működtetett lánynevelő intézetben (napjainkban Ady Endre Líceum) hittant tanított Bogdánffy Szilárd. A séta utolsó állomása a Barátok temploma volt, ahol Szabó Ervin plébános fogadta az érkezőket, ugyanis amikor felszámolták az olaszi temetőt, Györgypál Albert földi maradványait a templom kriptájába menekítették.

Fotó: RKP/Lévai Dávid
Este 6 órakor főpapi szentmise kezdődött a székesegyházban, melyen öt püspök koncelebrált: négy római katolikus (Böcskei László nagyváradi, Schönberger Jenő szatmári, Mirko Štefković nagybecskereki és Tamás József ny. gyulafehérvári segédpüspök) és egy görögkatolikus (Virgil Bercea váradi főpásztor). Zenei szolgálatot a dr. Kristófi János Zsigmond karnagy által dirigált Szent László Ének- és Zenekar végzett.

Fotó: RKP/Lévai Dávid
A liturgia bevezető részében Böcskei László kijelentette: október 3. az egyházmegyében egy különleges nap a tizenöt évvel ezelőtt történt boldoggá avatás óta. A Ferenc pápa által meghirdetett 2025-ös jubileumi évben pedig külön örömre ad okot, hogy az a lehetőség adódott, hogy ne csak Bogdánffy Szilárdhoz imádkozzunk és őrá emlékezzünk, hanem más olyan ismert vértanúkra, hitvallókra is, akik pár évtizeddel ezelőtt kiálltak egyházuk, hivatásuk mellett. Akik számára mindenekfelett fontos volt az Istennel való kapcsolat, de ugyanúgy a felebarát iránti szeretet és ennek gyakorlása is, és ezáltal a remény jeleivé váltak: Boldog Scheffler János, Boldog Apor Vilmos, Tiszteletreméltó Márton Áron és Györgypál Albert.
– hangsúlyozta Böcskei László.
A szentmise főcelebránsa, Mirko Štefković nagybecskereki püspök (Bogdánffy Szilárd és Györgypál Albert is az egykori Torontál vármegyében született, mely jelenleg a szerbiai nagybecskereki egyházmegye területén található) azon meggyőződésének adott hangot: a mai világban, amikor nehéz találni egy szilárd alapot, és szinte minden reménytelennek tűnik, a vértanúinktól megtanulhatjuk, hogyan tegyünk tanúságot a legnagyobb kincsünkről, a hitünkről, melyért érdemes élni, szenvedni és akár meghalni is.

Fotó: RKP/Lévai Dávid
Elmélkedésében Tamás József ny. gyulafehérvári segédpüspök arra hívta fel a figyelmet: történészek szerint a 20. századnak több vértanúja van, mint a kereszténység első századainak, amikor a Római Birodalomban háromszáz éven keresztül üldözték őket. Megdöbbentő tény ez, s mivel ezen vértanúknak, akik a múlt században haltak meg, a legtöbbjüknek a neve ismeretlen volt, Szent II. János Pál pápa kezdeményezésére annak idején elindult egy olyan mozgalom, melynek célja az volt, hogy gyűjtsék össze azoknak a neveit, adatait, akik keresztény hitük miatt szenvedtek és haltak vértanúhalált. Ennek nyomán indult el a mi vidékünkön is, népünk körében vértanúinknak a számbavétele, és ezek közül egyeseknek a boldoggá avatása.
– fogalmazott Tamás József.
A záróáldás után a történelmi valóságból inspirálódott zenés-prózai előadással folytatódott a megemlékezés, melyet megelőzően Mile Balázs vezető konzul foglalta össze a rendezvénysorozat lényegét.

Fotó: RKP/Lévai Dávid
Fellépett Artur Kaganovskiy (hegedű), Kaganovskiy Eszter (brácsa), Kállay Ágnes (cselló), valamint Szilasi Alex Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, közreműködött Serfőző Levente, a Szeged-Csanádi Egyházmegye oktatási helynöke és Pék Sándor váradi székesegyházi esperes-plébános. A Dohnányi- és Schumann-szerzemények megrendítő, de egyúttal felemelő érzéseket is kiváltó, méltó zárókeretet biztosítottak az emlékezésnek.