Pap István
A Magyar Polgári Egyesület által létrehozott Polgári esték rendezvénysorozat keretében az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nagyváradi székházában megrendezett eseményen a szerzőt méltatta dr. Csisztay Gizella író és Mandics György József Attila-díjas költő, író. Az eseményen szó esett a szerzőnek a Szabadság és önrendelkezés című kötetéről is. Csisztay Gizella felidézte, hogy a Felvidékről disszidált B. Szabó Péter a svájci magyar emigráció legaktívabb tagja, olyan emigráns magyar politikus mecénás ő, aki mindmáig támogatja a nyugati magyar megmozdulásokat, annak idején Szőcs Gézát is ő csempészte Svájcba. Mandics György is B. Szabó Péter rendkívüli segítőkészségét emelte ki. Felvidéki magyarként sok sérelem érte nemzetisége miatt, ezért ifjúsági mozgalmat szervezett, és részt vett az 1968-as prágai tavasz megmozdulásaiban is, éppen ezért, amikor a szovjet csapatok bevonultak Csehszlovákiába, neki menekülnie kellett az országból. Így került Svájcba, ahol immár ötvenkét éve él. Mandics György hozzátette, hogy a svájci együttélési modell egy mérnöki pontossággal kidolgozott rendszer arra, hogyan élhetnek együtt a különböző közösségek. Egy ilyen megoldásra lenne szükség a kisebbségben élő magyar közösségek számára is.
Ezután B Szabó Péter vette át a szót, aki azzal köszöntötte az egybegyűlteket, hogy sorsközösségben élünk, mert „én is egy elszakított területen születtem, tudom milyen másodosztályú polgárnak lenni a földön, ahol születtem”. Majd saját küldetéstudatáról beszélt kijelentve, hogy a svájci száműzetésben „pontosan tudtam, hogy a magyar kisebbség önrendelkezéséért minden percben harcolnom kell. Ez végig kísérte mind az 52 évemet az emigrációban.” A rendszerváltás után az ENSZ genfi emberi jogi konferenciájára sajtókonferenciát szervezett a magyar kisebbségi vezetők részvételével, Barki Éva Máriával létre hozta a Közép-Európai Népek Fórumát, amellyel beindították a magyar-magyar kapcsolatokat az elszakított területeken. A továbbiakban az ún. Jura-komplexumról beszélt, azaz arról a folyamatról, melynek során Jura kanton népe kivívta a maga önrendelkezését Svájcon belül.
B. Szabó Péter kifejtette: az erdélyi magyarság számára a dél-tiroli alternatíva csak akkor jelentene megoldást, ha Magyarország és Románia között lenne erről kétoldalú szerződés, amire azonban vajmi csekély az esély, éppen ezért a svájci alkotmányos utat kell választani, azaz Alkotmánymódosítással kell elérni az önrendelkezést. „Az önrendelkezésnek nem csak az elszakított magyar területek kérdésében kellene új koncepciót létesíteni. A hosszú tavú fejlődés azt parancsolja, hogy a magyarság egészének át kéne gondolnia a jövőjét” – fogalmazott B. Szabó Péter, akinek megítélése szerint Magyarországnak olyan föderális állammá kellene átalakulnia, amelyhez a nemzetközi jog értelmében az elszakított területek már autonómiával rendelkező magyarsága kérhetné a felvételét. Szintén nagy jelentőségű a V4-ek együttműködése. „Ha ezt az együttműködést az ukrán-orosz háború most nem tépi szét, akkor elindulhatna a közép-kelet európai nemzeti államszövetség építése a Baltikumtól az Adriáig” – fogalmazott B. Szabó Péter.
Ő is, és az utána felszólaló Szilágyi Zsolt politológus is azt hangsúlyozták, hogy az önrendelkezés megteremtéséhez konszenzusra van szükség, de éppen ez az, folytatta Szilágyi Zsolt, ami az erdélyi magyarság körében immár hiányzik. Elmondta, hogy Svájcban sikerült kodifikálni azt, hogy a különböző etnikumok békésen együtt tudjanak élni úgy, hogy az önrendelkezést is gyakorolni tudják, míg a centralista romániai államberendezkedés mindent elnyom, ami nem román és nem ortodox. A svájci példa azért fontos az erdélyi magyarságnak, mert ez egyben bizonyítéka is annak, hogy ez a modell megvalósítható, de ehhez az kell, hogy az autonómia mögé minden magyar képviselet felsorakozzon, szükség van továbbá a megegyezésre a románsággal, illetve nemzetközi téren is el kell fogadják az önrendelkezési szándékot. Az esemény utolsó harmadában rövid beszélgetés zajlott Szilágyi Zsolt és B. Szabó Péter között, utóbbi beszélt többek között a svájci adórendszerről és iskolarendszerről, valamint az Európai Unió „bűnéről”, mely a nemzetek Európája helyett az amerikai mintájú Európai Egyesült Államokat akarja meghonosítani az Unióban. „De sok ország ezt nem fogja megengedni” – tette hozzá végül.
