Az évforduló alkalmából drd. Veress László muzeológus tart előadást a révi menedékházban augusztus 22-én, pénteken 12 órától, a belépés ingyenes.
A Körösvidéki Múzeum honlapján olvasható adatok szerint a barlangot a MÁV pályafelvigyázója, Rév természeti szépségeinek szerelmese, Karl Handl fedezte fel, aki barangolásai során észrevette, hogy szárazság idején, amikor a vízesés hozama lecsökken, a víz fölött, a sziklában üreg keletkezik, amelyből denevérek szállnak ki és be. Ebből megsejtette, hogy nagyobb barlang bújhat meg a vízesés tetejénél, ezért értesítette az Erdélyi-szigethegység turizmusának atyjaként számon tartott Czárán Gyulát, aki 1903. november 10-én dinamitot robbantott a sziklánál, ezzel feltárta a barlangot. Czárán és Handl a szintén szenvedélyes természetjáró Veress István helybeli református lelkipásztorral közösen lépett be először a barlangba, ezt követően került sor az első hidak és falépcsők elhelyezésére.
A látványosságot 1905-ben nyitották meg a látogatók előtt, az átadáson Czárán Gyula vezette az első turistacsoportot a járatokban.
A barlang látogatható részéről készült első térkép, amelyen a hidak és lépcsők elhelyezkedését, a bejárható útvonalat, illetve a legfontosabb formációkat jelölték, 1907-ben jelent meg, Monoky Gyulának, a vasúti társaság mérnökének gondozásában.

Fotó: Sorin Sotoc
Az idők során a barlang feltárását és feltérképezését számos kutató folytatta, köztük Emil Racoviță, a világ első bioszpeleológiai intézetének alapítója. A kutatások igazolták, hogy a 3 kilométer távolságra található Pokol-barlangban a föld alatt eltűnő víz a mélyben megtett útját követően a révi Zichy-barlangban bukkan újra felszínre.
Már felfedezésekor Európa legszebb és legérintetlenebb barlangjának tartották, és Bihar legfontosabb turisztikai és tudományos úti céljai közé sorolták.
Bioszpeleológiai szempontból is jelentős, elsősorban a vízi és szárazföldi valódi barlanglakó (troglobiont) fajok miatt, amelyek közül néhány őshonos. Ugyanakkor a barlang nagyszámú denevérkolónia élettere is, köztük európai szintű védettséget élvező fajok példányaival.
A bejárattól nem messze, az oldalsó csarnokban, barlangi medvétől (Ursus spelaeus) származó csontmaradványokra bukkantak a kutatók. A faj 27 ezer évvel ezelőtt élt ezen a vidéken.