Az alkalmat Sziráczki Katalin óvónő vezette fel, megfogalmazva: napjainkban talán még nagyobb szükség van olyan közösségi alkalmakra, ahol a szülők megállhatnak egy pillanatra, és beszélgethetnek a gyermeknevelés kérdéseiről.
A találkozó során az egyik legfontosabb kérdés az volt: mikor tekinthető iskolaérettnek egy gyermek? A rendszer életkor alapján határozza meg ezt – ha egy gyermek augusztus 31-ig betölti a hatodik életévét, iskolába kell menjen (ha nem áll fenn valamilyen probléma).
A valóságban azonban a gyerekek fejlődése nagyon különböző lehet. Két azonos korú gyermek teljesen eltérő szinten állhat érzelmi, mozgásos vagy értelmi fejlettségben.
Az egyik fontos mutató a stabil mozgásfejlődés. Az iskolába lépő gyermeknek magabiztosan kell mozognia: futnia, egyensúlyoznia, koordináltan használnia a testét. Ha a korai mozgásfejlődés egyes szakaszai – például a mászás vagy a kúszás – kimaradtak, az később a figyelemben vagy a tanulásban is megmutatkozhat. A mozgás nemcsak fizikai, hanem idegrendszeri fejlődést is jelent.
Ugyanilyen fontos a beszéd fejlődése. Sok gyermek, mikor iskolába kerül, még „dajkanyelven” beszél, pedig hat-hét éves korra a legtöbb hangnak tisztán kellene megszólalnia (kivétel az „r” hang). Ha több hangot hibásan képez a gyermek, érdemes logopédus segítségét kérni, hiszen a beszédproblémák később az olvasás és az írás tanulását is megnehezíthetik.
Rencsik Réka elmondta:
Sok esetben azonban nem valódi rendellenességről van szó, hanem arról, hogy a mai életmód kevésbé támogatja a gyerekek idegrendszeri fejlődését. A túl gyors tempó, a rengeteg inger, a kütyük használata vagy a személyes kommunikáció hiánya mind hatással lehet a gyermek fejlődésére. A gyerekeknek mindenekelőtt érzelmi biztonságra van szükségük. Rendkívül érzékenyen reagálnak a családban bekövetkező változásokra, még akkor is, ha azok látszólag nem érintik közvetlenül őket.
Fotó: Vass Edina
Egy kisgyermek szorongása mögött néha egészen apró dolgok állhatnak – például az, hogy az édesanya munkába áll, és a gyermek több figyelemre, több közös pillanatra vágyik. A mindennapi beszélgetéseknek is nagy szerepük van a fejlődésben. Érdemes a gyermeket kérdésekkel bevonni a beszélgetésbe: például arról, kivel játszott az óvodában, mi volt a kedvenc játéka aznap, vagy milyen ruhát viselt az óvónő. Az ilyen kérdések segítik a megfigyelőképességet és a gondolatok megfogalmazását is.
Fontos az is, hogy a gyermekek önállósodjanak. Sok kisiskolás még alapvető dolgokban is segítségre szorul: nem tud cipőt kötni, nem mer egyedül megoldani egyszerű feladatokat. Az önállóság azonban tanulható: a gyerek például segíthet a bevásárlásban, letörölheti, amit kiöntött, vagy részt vehet az otthoni teendőkben.
A játéknak szintén kulcsszerepe van a fejlődésben. A kész, „csillogó” játékok gyakran kevés teret hagynak a képzeletnek. Sokkal többet fejleszt az olyan játék, amelyben a gyermek maga találja ki a történetet vagy a szerepeket. A homok, a föld, a természetes anyagok tapintása mind fontos tapasztalatokat ad.
Elhangzott az is: az iskolaérettség nem azt jelenti, hogy a gyermek már tud olvasni vagy százig számolni. Sokkal inkább azt, hogy mozgása és beszéde stabil, kíváncsi a világra, képes figyelni, és rendelkezik azokkal az alapvető szociális készségekkel, amelyek segítik őt a közösségben.
Tudja például, hogy az iskolában vannak szabályok: köszönni kell, figyelni a tanítóra, és bizonyos helyzetekben türelmesen kell várni. A szülők feladata az is, hogy ezekről a szabályokról beszélgessenek a gyerekekkel.
Nem ijesztgetni kell őket az iskolával, hanem pozitív történeteket mesélni a saját gyerekkori élményekről, és segíteni abban, hogy az iskolát izgalmas új lehetőségként lássák.
Az előadó azt tanácsolta a szülőknek, hogy hallgassanak az óvónők tanácsaira, és ha bármilyen fejlődési eltérést észlelnek, érdemes szakemberhez fordulni. A korai fejlesztés sok esetben gyors és látványos eredményt hozhat, és az iskolakezdésre a nehézségek jelentős része megszűnhet. A beszélgetés legfontosabb üzenete talán az volt: a gyerekeknek nem tökéletes, hanem jelen lévő, figyelő, szeretetteljes szülőkre van szükségük. Az iskolaérettség nem csupán képességek kérdése – hanem érzelmi biztonságé, figyelemé és kapcsolaté is.
Dance
