Dr. Békési Csaba közgazdász, szociológus, a Bihar Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Ügynökség (AJOFM) vezérigazgatója volt a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) nagyváradi szervezetének meghívott előadója február 24-én, kedden este. A Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében tartott rendezvényen Szabó Géza, az RMKT váradi elnöke köszöntötte az érdeklődőket, majd Békési Csaba tartotta meg előadását. Ebben hangsúlyozta: Bihar megyében erős a munkaerőpiac, de strukturális feszültségek jellemzik. 2025-ben az éves átlagos munkanélküliségi ráta 2,17 százalékos volt, mely kis mértékben emelkedett az egy évvel korábbi 2,05 százalékhoz képest. Nem beszélhetünk tehát tömeges munkanélküliségről, inkább a készségek illesztése, a reintegráció és a tartós elhelyezkedés jelentenek kihívásokat. 2026-ban ezért a keresletre való gyorsabb reagálás, valamint a periférián levők komplex támogatása kell hogy legyen a cél – fogalmazott a szakember. Mint elhangzott, 2025 végén Bihar megyében 5184 regisztrált állástalan volt, akiknek a többsége (63 százalék) nem részesül munkanélküli-juttatásban.
– hangsúlyozta Békési Csaba.
Fotó: Ciucur Losonczi Antonius
Képzés- és kompetenciahiány
– fogalmazott az AJOFM vezetője. Hozzátette: feltétlenül említést érdemel az is, hogy ez az 5000 fő, vagyis a 2,17 százalék az úgynevezett nem reziduális munkanélküliségi ráta kategóriába sorolható. Ez azt jelenti, hogy általában azokat a személyeket fedezi, akiket csak nehezen vagy nagyon nehezen lehet beléptetni a munkaerőpiacra. Ezt a felkészültségük is visszatükrözi, hiszen több mint 70 százalékuk alacsony végzettségű, illetve képzettség nélküli. Sajnos Bihar megye északi régiója, illetve az Érmellék különösen érintett a kollektív elbocsátások szempontjából. Például Margittán és a környező településeken az elkövetkezendő pár hétben több száz munkavállalót terveznek elküldeni.
– fejtette ki Békési Csaba. Megjegyezte: egész Bihar megyében hét munkáltató jelentett be tömeges elbocsátásokat az elmúlt periódusban, olyan ágazatokban, mint a ruha-, bőr-, bútor-, textilipar, szállítás, hulladékgazdálkodás, szálláshely-szolgáltatás. Ebből pedig arra lehet következtetni, hogy a ciklikus, az árérzékeny és az alacsony hozzáadott értékű ágazatok rendülnek először.
Mi változik 2026-ban a gyakorlatban?
Békési Csaba szerint az álláshirdetéseknél és a kiválasztásnál több lesz a digitális csatorna, és gyorsabb a döntési ciklus, míg munkaszervezésnél automatizált adminisztráció, digitális munkautasítások, minőség-ellenőrzés várható. Ugyanakkor pedig a digitális tudás egyre inkább alapfeltétellé válik egyre több munkakörben, ezért aki nem tud belépni a virtuális csatornákba, azt kockáztatja, hogy a munkaerőpiacról is eltűnik.
– jelentette ki Békési Csaba.
Dance
