Ciucur Losonczi Antonius
Nagyváradon nem közismert a magyar nyelvű görögkatolikusok jelenléte. 1786-tól jegyzik a ruszin nyelvű görögkatolikus egyházközség alapítását, melynek tagjai hamar beolvadtak a magyar közösségbe. A 850 lelkes parókia 1950-51-ig volt jelen a városban- a környékbeli filiákkal együtt mintegy 1200 lelket számlált-, mígnem a kommunista rendszer "ráébredt", hogy magyar ajkú görögkatolikus közösségek is működnek Romániában (a román közösségeket 1948-ban megszüntették). Ez az egyházközség szerveződött újra 2011-ben Vadas Krisztián parókus atya vezetésével, Nagyváradi Magyar Görögkatolikus Szentlélek Eljövetele Egyházközség elnevezéssel. Körülbelül 30 család alkotja a közösséget, melyeknek nagy vágya, hogy végre saját templomuk legyen, hiszen jelenleg a görögkatolikus szeminárium kápolnáját használhatják misézőhelyként. A húsvét, illetve a pünkösd tekintetében is a Gergely-naptárt tartják, és őrizik a magyar görögkatolikus hagyományokat, liturgikus dallamot.
A pünkösdvasárnap délután zajlott búcsús ünnepen a szent liturgiát Mihai Vătămănelu általános helynök mutatta be. Szentbeszédet Kicsák János nagydobosi (Magyarország, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) parókus atya mondott, aki úgy fogalmazott: pünkösd nagy ünnep azért, mert a Szentlélek eljött ebbe a világba, és megváltoztatta az élet menetének a megszokott rendjét. Istennek ugyanis terve van velünk, és napjainkban is itt lebeg a lelke a világ fölött, beleértve a váradi kis görögkatolikus közösséget is, amelynek tagjai mint az apostolok, pünkösdkor együtt vannak egy teremben, hogy felfedezzék az élet örömét, Isten lelke által vezérelve.
A szertartás Vadas Krisztián köszönő szavai után olajkenettel és szeretetlakomával ért véget.
