BN-összeállítás

A bukaresti Legfelsőbb Bíróság a közelmúltban tette közzé idén márciusban hozott döntését, amelyben végérvényesen kimondja, hogy az önkormányzatok nem köthetik ahhoz a feltételhez az építkezési engedélyek kiadását, hogy a telektulajdonosok adományozzák az önkormányzatnak telkük egy részét. Ez rendkívül fontos döntés, hívja fel a figyelmet Mircea Ursuţa ügyvéd, az Igazságügyi Minisztérium volt államtitkára, ugyanis a helyi önkormányzatoknak, köztük a nagyváradinak is, évek óta bevett szokásuk, hogy arra kérik az építkezni akaró polgárokat, hogy ajánlják fel a telkük egy részét az önkormányzatnak, ha meg akarják kapni az építkezési engedélyt. 

A bukaresti Legfelsőbb Bíróság a közelmúltban tette közzé idén márciusban hozott döntését, amelyben végérvényesen kimondja, hogy az önkormányzatok nem köthetik ahhoz a feltételhez az építkezési engedélyek kiadását, hogy a telektulajdonosok adományozzák az önkormányzatnak telkük egy részét. Ez rendkívül fontos döntés, hívja fel a figyelmet Mircea Ursuța ügyvéd, az Igazságügyi Minisztérium volt államtitkára, ugyanis a helyi önkormányzatoknak, köztük a nagyváradinak is, évek óta bevett szokásuk, hogy arra kérik az építkezni akaró polgárokat, hogy ajánlják fel a telkük egy részét az önkormányzatnak, ha meg akarják kapni az építkezési engedélyt. A precedens értékű pert egy kolozsvári polgár kezdeményezte, azt kérve a bíróságtól, hogy semmisítse meg azt a döntést, melynek értelmében őt telekadományozásra kötelezték, illetve azt is kérte, hogy fizessék meg neki annak a területrésznek az értékét, amelyiket az állam átvette. A felperes azzal érvelt, hogy ez az eljárás tulajdonképpen nem más, mint bújtatott kisajátítás, melynek során még a kisajátítási összeget sem fizetik ki a telektulajdonosnak. A Kolozsvári Bíróság 2020 végén a felperes javára ítélt, kimondva, hogy ez az eljárás valóban egy bújtatott kisajátítás, ami után a panaszos nem kapott semmilyen kártérítést. Ezért a bíróság a kolozsvári önkormányzatot arra kötelez-te, hogy fizessen ki a tulajdonosnak mintegy 7500 eurót az illegálisan adományozott 43 négyzetméternyi telekért. Az önkormányzat fellebbezését a Kolozsvári Ítélőtábla 2021 júniusában visszautasította, idén márciusban pedig a Legfelsőbb Bíróság tett pontot az ügy végére azzal, hogy jóvá-hagyta a Kolozsvári Bíróság első fokon hozott döntését. Az indoklásban a Semmítőszék hivatkozik Románia Alkotmányának 44. cikkelyére és az Emberi Jogok Európai Egyezményének Első Kiegészítő Egyezményére, melyek kimondják, hogy a természetes és jogi személyek tulajdonát tiszteletben kell tartani, illetve közérdekű okból csak méltányos kártalanítás mellett lehet kisajátítani magántulajdonokat. A nagyváradi ügyvéd hangsúlyozza, hogy bár eseti, nem pedig kötelező érvényű döntésről van szó, mindenesetre az ítélet közzététele jelzi a Legfelsőbb Bíróság szemléletváltását ebben a kérdésben, aminek az lehet a következménye, hogy a helyi önkormányzatok felhagynak eddigi önkényes gyakorlatukkal.

Nem változtatnak

Úgy tűnik azonban, hogy túlzott ez az optimizmus, a nagyváradi önkormányzatot ugyanis, a jelek szerint, nem tántorítja el ez az ítélet: Florin Birta, Nagyvárad polgármestere az Ebihoreanulnak nyilatkozva kijelentette, teljesen normálisnak tartja azt, hogy valaki telket ajánl fel, ha építkezési engedélyt akar kapni. „Amióta a polgármesteri hivatalban vagyok, sosem volt panaszunk ebben a témában” – fogalmazott az elöljáró. Radu Forțiș, Nagyvárad főépítésze kifejtette, hogy telekfelajánlásra van szükség a tulajdonosok részéről minden olyan esetben, amikor olyan parcellán akarnak építkezni, amelynek utcanyomtávja nincs még meghatározva. Florin Birta polgármester bejelentette, hogy továbbra is fenntartják ezt a mechanizmust, mert ez tulajdonképpen a váradi lakosok érdeke, hiszen a kapott telkeken utak, utcák épülnek. Az elöljáró megemlítette, hogy a tulajdonosok nagyon sok esetben húztak fel épületeket úgy, hogy nem vették számításba az út szélességét, és így mikor elkezdődik az utca aszfaltozása, le kell bontani a ház kerítését. Az adományozás módszerével azonban elkerülhetők az ehhez hasonló esetek, érvelt a polgármester, hozzátéve, hogy az önkormányzatok csak a saját tulajdonukban lévő telkeken építhetnek utakat és építhetik ki a közműhálózatot.

Régi aggály

A nagyváradi önkormányzat valóban hosszú ideje alkalmazza ezt a „cserekereskedelmi” eljárást, amellyel kapcsolatban 2016-ban merültek fel először aggályok a Nagyváradi Helyi Tanácsban. Akkor Adelina Coste, időközben elhunyt szociáldemokrata tanácsos kijelentette, hogy fel kell hagyni az adományozások kikényszerítésével, a közérdekű munkálatok elvégzéséhez az egyetlen legális megoldás a kisajátítás és az azzal járó kártérítés. A felhíváshoz csatlakozott az RMDSZ-frakció is, amely egyetlen telekfelajánlásra vonatkozó tanácsi határozat-javaslatot sem szavazott meg. Ez azonban nem változtatott érdemben semmit a helyzeten, hiszen a liberális frakciónak mindig megvolt a kellő többsége ahhoz, hogy átvigye a tanácson ezeket a határozat-javaslatokat. A Nagyváradi Helyi Tanácsban nincs olyan rendes ülés, amelyen ne lenne legalább tucatnyi telekfelajánlásra vonatkozó tervezet. Az idén az említett portál adatai szerint a város 82 adományt, 12 ezer négyzetméternyi telket vett már át ilyen módon. Mivel adományokról van szó, tehát nincs az értékükre vonatkozó adat a határozatokban, ezért nem tudni, hogy valójában mennyi ezeknek a felajánlott telkeknek az összértéke, de a legvisszafogottabb becslések szerint is legalább egymillió eurós nagyságrendű értékről lehet szó. Ahogy korábban Adelina Coste, most Mircea Ursuța ügyvéd is azt a véleményt hangsúlyozza, hogy a közösségi, közérdekű munkálatok elvégzésekor a telkek kisajátítása jelenti a törvényes eljárást. Igen ám, csakhogy ez így sokkal drágább az önkormányzatoknak. Mint azt Cristian Laza, Szentmárton község polgármestere elmondta, a községnek nincs pénze arra, hogy az adományozás helyett átálljon a kisajátításokra. „A szentmártoni ingatlanárak mellett minden évben erre menne el a község költségvetésének a fele” – mondta. Mindezekből a jelzésekből úgy tűnik, hogy a telektulajdonosok csak akkor mentesülhetnek az adományozás kötelezettsége alól, ha beperelik az önkormányzatot, mert utóbbiak maguktól már csak anyagi megfontolásból sem térnek jobb belátásra.