A kiállítás a Peleș-kastélyban található, elmozdíthatatlan műveket mutatja be nagyméretű reprodukciókon. Ezeket a fiatal Gustav Klimt testvérével, Ernst Klimttel és munkatársukkal, Franz Matsch-csal együtt készítette 1883 és 1886 között. A három bécsi művész később Künstler-Compagnie néven vált ismertté.
A tárlat különlegessége, hogy olyan alkotásokat is bemutat, amelyeket a látogatók a Peleș-kastélyban sem láthatnak, a kastély színháztermét ugyanis tartósan zárva tartják a művek megóvása érdekében, de a paneleken ezekről az alkotásokról is láthatók felvételek.
A tárlatot az Osztrák Kulturális Fórum kezdeményezésére állították össze, kurátora a jászvásári dr. Antonela Corban művészettörténész.
Fotó: Pap István
A szerdai megnyitón a szép számban egybegyűlt érdeklődőkhöz szólt Andrei Popov, az Osztrák Kulturális Fórum igazgatóhelyettese. Mint elmondta, a kiállítás egyik legfontosabb célja, hogy felhívja a figyelmet arra, Romániában számos olyan érték található, amelyről a nagyközönség alig tud valamit. A művek jelentős része azért nem utaztatható, mert a kastély falainak, illetve belső tereinek szerves részét képezi.
– hangsúlyozta Popov. A kiállítás ezért nagyméretű reprodukciók segítségével hozza közelebb a közönséghez a műveket.
Az eseményen online bejelentkezett dr. Antonela Corban, a kiállítás kurátora, aki kiemelte: a Peleș-kastélyban található anyag a három művész fiatalkori alkotásainak legnagyobb és legjelentősebb együttese. Az alkotók 1883-ban, tanulmányaik befejezése után kaptak megbízásokat a román királyi háztól. A munkák egy részét I. Károly király rendelte meg, más művek pedig Erzsébet királyné ötlete alapján készültek.
A művek három nagyobb programba sorolhatók. Az első az ősök galériája volt, amely I. Károly elképzelése alapján készült. A második programhoz a színházterem falait díszítő dekoratív frízek tartoztak. A harmadik csoportot a nagy mesterek műveiről készült másolatok alkotják.
Az ősök galériájában a reneszánsz nagy mestereinek, valamint a császári barokk művészetének hatása is érzékelhető, többek között Van Dyck hatása. A portrék a király politikai, katonai és személyes tekintélyét is hangsúlyozták az őseit ábrázoló képek segítségével. Ebben a sorozatban öt-hat Gustav Klimt által készített mű, négy pedig Franz Matsch alkotása. Corban szerint a művek különösen figyelemre méltók annak fényében, hogy a három művész ekkor mindössze 21–23 éves volt. A fiatal Gustav Klimt portréin már ekkor megmutatkozik az a tehetség, amely későbbi pályájának egyik meghatározó területévé tette a portréfestészetet.
A színházterem dekoratív frízei négy allegorikus kompozícióból állnak: a tavasz és a nyár, illetve a zene és a színház allegóriájából. A kompozíciókat medalionok sora kíséri, amelyek a múzsákat, valamint a zenéhez és a színházhoz kapcsolódó szimbolikus tárgyakat ábrázolnak.
Fotó: Pap István
A harmadik műcsoport a nagy mesterek műveiről készült másolatokból áll. I. Károly király, amikor Romániába érkezett, még nem rendelkezett olyan személyes műgyűjteménnyel, amely eredeti festményekből állt volna. A 19. században ugyanakkor bevett gyakorlat volt a nagy mesterek műveinek másolása, ezért a király a bécsi művészektől többek között Rembrandt, Van Dyck és Tiziano művei után készült másolatokat rendelt. A felsorolásban Gaspard de Crayer, illetve feltehetően Veronese után készült művek is szerepelnek.
A kurátor kiemelte, hogy Gustav Klimt a bécsi akadémiai művészet hagyományait követő kezdeti korszakából fokozatosan jutott el a szecessziós mozgalom művészetéhez. A Peleș-kastély színháztermének dekorációiban már olyan díszítőelemek is megjelennek, amelyek későbbi, érett művészetében válnak igazán jellegzetessé.
A kiállítás egyik különlegessége egy vörös köpenyes férfit ábrázoló portré is. A szakirodalom szerint a modell maga Gustav Klimt lehet. A három művész ugyanis egymásról is készített portrékat. A mellette látható, sárga tógát viselő férfit Franz Matschként azonosítják. A tárlatot egy rövid dokumentumfilm is kiegészíti, amely részletesen bemutatja a három osztrák művész Peleș-kastélyban található alkotásait.
A vándorkiállítás a Peleș Nemzeti Múzeum, az Osztrák Kulturális Fórum és az „Un concept Luna” kulturális egyesület együttműködésében, a Román Kulturális Intézet és a MINA Múzeum partnerségével valósult meg. Nagyváradon a kiállítás a Bihar Megyei Műemlékvédelmi Alapítvány – Oradea Heritage, a Darvas-ház és a Regina Maria Színház támogatásával látható. A tárlat szeptember 30-ig látogatható a nagyváradi Darvas-házban (Iosif Vulcan utca 11.) keddtől vasárnapig 10 és 18 óra között.
Fotó: Pap István
Csíkszék
