A kötet nemcsak Borneó izgalmas világába kalauzol el bennünket, hanem bepillantást enged a kor tudományos gondolkodásába, és abba a gondos kutatómunkába is, amelynek köszönhetően ezek a történeti források ismét megszólalhatnak.
– fogalmaznak a Partiumi Keresztény Egyetem közleményében.
Mint rámutatnak, a Xántus és/and Borneo című könyv nagy utat járt be: bemutatták már Malajziában, Indonéziában, Magyarországon Budapesten, Debrecenben és Nagyváradon is. Legutóbb 2026. augusztus 20-án, a Kolozsvári Magyar napok keretén belül ismerkedhettek meg a kiadvánnyal az érdeklődők, a bemutatón dr. Maior Enikő professzor, a Partiumi Keresztény Egyetem rektori tanácsadója kérdezte dr. Kiss Tamást, a Sunway Egyetem professzorát, egyben a kötet egyik szerkesztőjét Xántusról, a kutatói munkáról és arról a projektről, amely összekapcsolta a Sunway Egyetemet a Partiumi Keresztény Egyetem képzőművészet szakos hallgatóival.
A közönség betekintést nyerhetett a mű születésének történetébe, és képet kaphattak Xántus Jánosról. Az alkalom nemcsak egy kivételes tudós alakját tette elérhetőbbé, hanem feltárta Borneó világának sokszínűségét is.
– emelik ki a közleményben.
Fotó: PKE
A Partiumi Keresztény Egyetem képzőművészet szakával közösen megvalósuló projekt különleges vizuális dimenzióval gazdagítja a könyv világát. A közös munka gondolata dr. Kiss Tamásban fogalmazódott meg, és az ötlet hamarosan konkrét alkotói együttműködéssé érett. A dr. Balázs Zoltánnal folytatott egyeztetéseket követően elkészült három történet forgatókönyve, amelyek közül az első részt a Kolozsvári Magyar Napok keretében szervezett könyvbemutatón is megismerhette a közönség. Az animációhoz tartozó magyar, angol és maláj nyelvű szöveg is közös munka volt. Az animációk az eredeti szövegből emelnek ki izgalmas mozzanatokat, amelyek az írott szó mellett immár képekben is életre kelnek. A kézzel rajzolt elemekből építkező munka nem egyszerű illusztráció: sajátos vizuális teret hoz létre, amely új nézőpontból közelít Xántus alakjához – fogalmaznak.
Mint megjegyzik, a történet középpontjában egy olyan ember áll, aki nem olvad bele maradéktalanul az általa vizsgált és befogadott tájba, mégis fokozatosan annak részévé válik. Ez a kívülállás és kapcsolódás közötti feszültség különös hangsúlyt kap a vizuális feldolgozásban is.
A háromrészes munka első epizódja Xántus látogatását idézi fel egy dajak hosszúházban. A második rész az orángután-vadászat történetét dolgozza fel, míg a harmadik azt az epizódot eleveníti meg, amelyben Xántus egy gyöngyökből fűzött fejfedőt vásárol meg. A projekt nem csupán újra elmeséli ezeket a történeteket, hanem a képi világ eszközeivel új jelentésrétegeket ad hozzájuk.
A PKE beszámolójában rámutatnak, hogy a tudósok által gyűjtött tárgyak, növények, állatok és információk bekerültek az európai tudományos és múzeumi rendszerbe. Ennek kapcsán dr. Kiss Tamás kiemelte az orángután-vadászat tudományos jelentőségét is, hiszen a 19. században lett az orángután deklaráltan különálló faj. Azokat a példányokat, amelyekhez Xántus így hozzájutott, ma is a Nemzeti Múzeumban őrzik.
– fogalmaznak a közleményben.
Csíkszék
