A nagy háborúban készített fotográfiák tekinthetők meg a Léda-ház kultúrtérben
A nagy háborúban készített fotográfiák tekinthetők meg a Léda-ház kultúrtérben

Fotó: Festum Varadinum

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben

A Szike és fényképezőgép kötet, illetve a Segélyhely az Isonzónál című időszakos kiállítás dr. Kemény Gyula, a nagyváradi 37-es honvéd gyalogezred orvosának első világháborús fotóiból nyújt ízelítőt a Léda-ház kultúrtérben.

Az első világégés borzalmait megörökítő időszakos fotókiállítást nyitottak meg, illetve szintén a nagy háborúról szóló fotóalbumot mutattak be május 3-án, vasárnap délután a Léda-ház kultúrtérben, a 34. Festum Varadinum ünnepségsorozat keretében a Tanoda Egyesület és Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány szervezésében.

Házigazdai minőségében Szűcs László, a Léda Alapítvány vezetője köszöntötte az érdeklődőket, majd Kecse Gabriella tanár, a Tanoda Egyesület vezetője beszélgetett a két meghívottal: Babos Krisztina történész-muzeológussal és Pintér Tamással, a könyvet kiadó Nagy Háborúért Közhasznú Alapítvány kuratóriumi elnökével.

Fotó: Festum Varadinum

Pintér Tamás a Bihari Naplónak elmondta:

Kemény Gyula a nagyváradi 37. gyalogezred orvosa volt, és ezzel az alakulattal járta a hadiútját az első világháborúban a szerbiai és az olaszországi (isonzói) hadszíntéren.

Vele, illetve az alakulatával történt eseményekről gazdag naplót vezetett. Amikor rájött arra, hogy mindent nem tud írásban megörökíteni, fényképezni is kezdett. A fotókat megőrizte, és legjobb barátjára hagyta. Az alkotásokat a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány dolgozta fel. A naplókötetek után ezekből is sikerült egy válogatásalbumot kiadni Szike és fényképezőgép címmel.

Idézet
Azt is mondhatjuk, hogy dr. Kemény Gyula hazatért, hiszen egy nagyváradi alakulatnak volt az orvosa. Bihar megyei katonákat gyógyított, írásaiban és fotóin ezeket a helyi arcokat fedezhetjük fel

– fogalmazott Pintér Tamás.

Mint megtudtuk, az orvos egyébként nem volt váradi, hanem Zala vármegyéből származott. Az alapítvány folyamatosan jutott az anyagok birtokába. Először a naplókat kapta meg 2011-ben Zika Klára televíziós újságírótól. A nagyapjától, Hary Józseftől örökölte meg ezeket, aki a legjobb barátja volt Kemény Gyulának. Közreadták a Nagy Háború blogon, majd ennek nyomán fotók is előkerültek, előbb a családtól, később pedig Kincse Károly fotótörténész-muzeológustól. Végül 2024-re álltak össze az illusztrált naplókötetek, aztán idén a fotóalbum is megjelenhetett.

Fotó: Festum Varadinum

Babos Krisztina azt nyilatkozta: a fotók azért különlegesek, mert nem egy a frontra esetlegesen odakerült haditudósítónak a fényképei, hanem egy ezredorvosé, aki lényegében az egész világháború alatt, több mint négy éven keresztül a tűzvonalban teljesítette a szolgálatát. És ez a jelenléte arra utal, hogy gyakorta volt életveszélyben, hiszen egy segélyhelyet vezetett. Ezért tulajdonképpen a kiállítás tematikája is egy segélyhely bemutatása a fronton Kemény Gyula fotóin keresztül.

Idézet
Az ezredorvos egészen más nézőpontból, más perspektívából látta magát a harcteret. A képein visszaköszön a mindennapi élet a fronton és a halál, nem egy propagandisztikus haditudósítónak a képei tehát ezek

– magyarázta Babos Krisztina.

Fotó: Festum Varadinum

Az ünnepségen fellépett a Nagyváradi Művészeti Líceum trombitás csapata (Vura János tanár, Kővágó Paula, Paniti Antónió és Timotei Seiche diákok), valamint Molnár Júlia színművésznő. A tárlat 2026. május 15-ig, péntekig látogatható hétköznap 9–15 óra között.

Korábban írtuk

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben