A kiállítás – mellyel a püspöki palota fennállásának 250. évfordulója előtt tisztelegnek – Mária Terézia uralkodásának művészeti örökségét veszi górcső alá a püspöki rezidencia és a székesegyház megépülésének idején. Az egyházművészeti gyűjtemény olyan festészeti, ötvös- és textilművészeti alkotásaiból készítettek válogatást, melyek vagy uralkodói adományként kerültek Váradra, vagy a bécsi ízlést képezik le egy-egy tehetősebb főpap, rendi méltóság ajándékaként.
Látható például egy ritka, Mária Teréziát Szűzanyaként ábrázoló festmény, a Betegápoló Irgalmasrend nagyváradi kápolnájának Őrangyalok főoltárképe, valamint az a frissen restaurált Szent Jobb érintéses ereklye is, amit a helyhagyomány a királynő művének tart.
Fotó: Ciucur Losonczi Antonius
Lakatos Attila gyűjteményvezető, történész hangsúlyozta: tudatosan törekedtek arra, hogy eddig be nem mutatott tárgyakat tegyenek ki, és ne az amúgy is már kiállított festményeket, oltárképeket vagy kegytárgyakat „zanzásítsanak” egy külön teremben. A másik két céljuk pedig a történetmesélés és a tárgyak konzerválása – utóbbiban Florin Heredea, a Körösvidéki Múzeum szakrestaurátora van nagy segítségükre.
Böcskei László megyés püspök kijelentette: a 250 éves épület kapcsán nem csak arra kell gondolnunk, hogy rendelkezésünkre áll egy nagyon értékes örökség, hanem arra is, hogy ez hatalmas felelősséggel jár.
– fogalmazott a váradi egyházmegye főpásztora.
Fotó: Ciucur Losonczi Antonius
Mint a tárlat ismertetőjében olvasható, amikor 250 éve elkészült a római katolikus püspöki palota, egy több mint száz évig dédelgetett álom vált valóra. Az Olaszi peremén felépült, monumentális székesegyházból, püspöki rezidenciából és a Kanonok sorból álló barokk épületegyüttesnek sikerült visszaadnia a középkori búcsújáróhely régi fényét.
A mintegy harminc évig tartó munkálatok zöme két főnemesi származású püspök, gróf Forgách Pál (1747-1757) és báró Patachich Ádám (1759-1776) regnálása alatt, épp Mária Terézia uralkodása idején zajlott, s a királynő adományaival maga is részesévé vált a grandiózus mű létrejöttének.
Fotó: Ciucur Losonczi Antonius
A székesegyház a római ll Gesu és a Sant Andrea della Valle bazilika mintájára, Franz Anton Hillebrand és Givovanni Battista Ricca tervei alapján kezdett épülni. Alapkövét 1752-ben Forgách püspök helyezte el. A palotát egy évtizeddel később ugyancsak a Magyar Kamara főépítésze, Franz Anton Hillebrandt tervezte Patachich Ádám megbízásából.
Végül a katedrálist is az ő, „bécsies" elképzelései szerint fejezték be a királyi felség utasítására, elhagyva például a hajlék monumentális kupoláját.
A nagybeteg Mária Terézia már nem tudott részt venni 1780. június 25-én a főtemplom felszentelési ünnepén. A ceremóniát végző erdélyi püspököt, gróf Kollonitz Lászlót (1780-1787) még kinevezte a váradi egyházmegye élére, és 1780. november 29-én bekövetkezett halála előtt királynői eleganciával gazdagon megajándékozta váradi egyházát, megteremtve ezzel a napjainkban ismert egyházművészeti gyűjtemény alapjait.
A galéria a képre kattintva nyílik!
Fotó: Ciucur Losonczi Antonius
Dance
