A nyitóünnepségen Tőtős Áron történész-muzeológus köszöntötte az érdeklődőket. Hangsúlyozta: nem csupán egy intézménytörténeti dátumról van szó, hanem hetvenévnyi emlékezeti munkát, kutatást, gyűjtést, újragondolást és megszorítást rögzít az évforduló. Hét évtizedet, mely alatt ez az ingatlan, egykori kávéház és szellemi tér irodalmi őrzőhelyé vált, ahol Ady Endre munkássága nem lezárt életműként, hanem folyamatos párbeszédként van jelen.
A konferencia címéül választott idézet („Őrizem a szemed”) egyszerre személyes és közösségi vonatkozású. Utal az Ady-líra intimitására, az emlékezés etikai dimenziójára, és arra a felelősségre is, mely a kutatókat, muzeológusokat, irodalomtörténészeket, kultúraközvetítőket egyaránt terheli.
Fotó: Ciucur Losonczi Antonius
„Hogyan őrizzük meg, miként adjuk tovább a költészetét, milyen kérdésekkel fordulunk ma Ady Endre felé? Nagyvárad ebben a történetben nem háttér, hanem társszereplő, az a város, ahol Ady újságíróként, szervezőként, vitákat kiváltó közéleti hangként és költőként egyszerre volt jelen. Nem véletlen tehát, hogy éppen itt, ebben az épületben jött létre a múzeum, melynek kerek évfordulóját ünnepeljük. Külön öröm számunkra, hogy a meghívott előadók olyan szakemberek, akik nemcsak értelmezői, hanem aktív formálói is ennek az emlékezeti térnek. Többen közülük egykori muzeológusként kötődtek ehhez az intézményhez, mások pedig a jelenlegi kiállítás kurátoraiként, megálmodóiként vesznek részt abban a munkában, melynek eredményeit az ide bejövők is megtapasztalhatják”, fogalmazott Tőtős Áron.
Fotó: Ciucur Losonczi Antonius
Sandor Orsolya muzeológus a látogatók bejegyzéseiből idézett, dr. Gabriel Moisa történész, múzeumigazgató pedig Ady Endre és Octavian Goga barátságáról, a román–magyar együttélésről beszélt. Felléptek a művészeti líceum diákjai: Szabó Tamara, Gyulai Naomi és Gyulai Viktória felkészítő tanárnőjükkel, Mircescu Georgianával közösen fuvoláztak, Meleg Nóra pedig Ady Endre Finita című költeményét mondta el, felkészítője Mados Andrea tanárnő.
Fotó: Ciucur Losonczi Antonius
Szamos Mariann muzeológus a Bihari Naplónak elmondta, hogy az Ady Endre Emlékmúzeum 1955. november 26-án nyílt meg. Általában Tabéry Géza nevét szokták emlegetni ennek kapcsán, de még sokan hozzájárultak ehhez 1955 előtt és után is, például adományokkal. Két alapgyűjtemény képezte az állomány első körben megszerzett darabjait. A Rozsnyai Kálmán-féle gyűjteményt 1942. december 9-én szállították Váradra, majd 1955. január 19-én alapították meg hivatalosan a múzeumot, melyet egy akkori néptanácsi döntés tett lehetővé. Ezt aztán több lépés követte.
.
Tabéry Géza, aki folyamatosan jelen volt a város kulturális, irodalmi és sajtóéletében, valamivel több mint két évig vezette az emlékmúzeumot. Nagyon lelkesen dolgozott, mindent feljegyzett, rengeteget tett Ady kultuszának életben tartásáért nem csak Váradon. Már 1942-ben közreműködött abban, hogy a Rozsnyai-gyűjtemény Váradra kerüljön, 1955-ben pedig őt bízták meg azzal, hogy hozza el a zilahi gyűjteményt. Senki sem csodálkozott tehát azon, hogy ő lett az újonnan létrejött emlékmúzeum vezetője egészen az 1958. január 6-án bekövetkezett haláláig. Az emlékmúzeum nagytermében volt felravatalozva. Az íróasztala mellett talált rá holtan két katona, s nagyjából egyetértenek a szakértők abban, hogy éppen egy Ady-kézirat feldolgozásán tevékenykedett, magyarázta Szamos Mariann.
A konferencia meghívott előadói voltak, illetve a következő témákról hangzottak el expozék:
Dr. Boka László irodalomtörténész, az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpont Irodalomtudományi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa: Új szempontok az Ady-kutatásban, illetve az irodalmi őrzőhelyek jelentősége mindebben;
E. Csorba Csilla művészettörténész, muzeológus, a Petőfi Irodalmi Múzeum tiszteletbeli főigazgatója: Kicsoda Jókai Mór?... Egy megelevenedett Pantheon, Ady Endre és a Jókai-hagyomány;
Dr. Borbás Andrea irodalomtörténész, főmuzeológus, Petőfi Irodalmi Múzeum: Ady Endre köteteinek nyomában;
Dr. Albu-Balogh Andrea egyetemi adjunktus, Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszék, Partiumi Keresztény Egyetem: Egy váradi életút a 20. században: az író és irodalomszervező Tabéry Géza;
Imre Zoltán kultúrantropológus: Ady Endre és Nagyvárad a modern magyar irodalom városképe – 70 év az emlékezet szolgálatában;
Dr. Szőcs Péter történész, régész, a Szatmár Megyei Múzeum igazgatója: Az érmindszenti Ady-szülőház. Rövid múzeumtörténeti áttekintés;
Szamos Mariann muzeológus, Körösvidéki Múzeum: A nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeum létrejötte – kutatástörténeti összefoglaló.
Fotó: Ciucur Losonczi Antonius
Dance
