Ugyanígy elsuhanunk települések mellett, melyeknek megvan a saját történetük, értékük, de fel sem figyelünk ezekre. Pedig néha meg kell álljunk, hogy fejet hajtsunk az Úr előtt, s visszatekintsünk a múltba, levonva a tanulságokat – és ez egy ilyen alkalom. Megcsodáljuk a szép templomot, de csupán ennyi nem elég:

– nyomatékosította a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) elöljárója.

Fazakas Ildikó helyi lelkésznőtől megtudtuk: 1338-ban említik először az oklevelek Csokalyt, Csohkol formában. Sajnálatos módon azonban ezt a települést sem kímélték a történelem viharai, és 1692-re teljesen lakatlanná vált a tatár–török pusztítások nyomán. 1724-25-re népesedett be ismét, amikor az elmenekült lakosság visszatért.

1724-ből maradt fenn az az úrasztali terítő, ami vasárnap látható volt az úrasztalon – annak bizonyítékaként, hogy akkor már állhatott ott egy imaház. Viszont a 100 éves jubileumra csak 1825-ben került sor, emiatt ünnepelték a 300 éves évfordulót az idén, és nem a tavaly.

Elhangzott az is: II. József császár nem engedte, hogy a protestánsok templomot építsenek az utcafrontra, ezért a főúttól negyven-ötven méterre beljebb kellett felhúzni az új istenházát. 1790-ben azonban az uralkodó visszavonta ominózus rendeletét, egyenlő jogokat biztosítva a felekezeteknek, s ennek következtében tornyot is emelhettek, mely úgy valósulhatott meg, hogy a tehetős földesurak és a gyülekezeti tagok komoly összegeket adományoztak. Nem tudni, hogy ki tervezte és kivitelezte a templomot, de a külseje és a belseje jó ízlésről árulkodik.

A Mózes-széket 1865-ben Szabó György községi főbíró készíttette, 1887-ben pedig díszes szószékkoronát csináltatott adományként. Az úrasztalát Fényes István ajándékozta 1883-ban. 1913-ban Farkas Gábor főgondnok bútorzattal látta el a templomot, melyet az évek során többször javítottak. 1952-ben Bartha Kálmán lelkész idején külső és belső javítások történtek a templomi és a toronyrészen. 2022-ben Tokár Sándor lelkészi szolgálata idején pedig teljes egészében megújult a torony, külső festést kapott a templom, illetve szintén az ő ideje alatt fejeződött be az orgona építése – magyarázta Fazakas Ildikó.

Bartha Kálmán néhai lelkipásztor A szél szembe fúj című verses-prédikációs gyűjteményét a csokalyi származású Fórián Andrea írónő, a Sola Fide Közösségi és Kulturális Egyesület vezetője mutatta be. Úgy fogalmazott:

A szerkesztők nem törtek „irodalomtörténeti magasságokba”, a kötet elsősorban a csokalyiak számára fontos történeti és lelki örökség. Nagy Margit, Bartha Kálmán keresztlánya őrizte eddig, és bocsátotta most rendelkezésre a dokumentumokat. Az anyaggyűjtésben támogatást nyújtott Szatmári Elemér albisi lelkész, két ünnepi igehirdetés kéziratát pedig Kovács Gyula margittai lelkipásztor továbbította. Csathó Töhötöm képzőművész egy Bartha-grafikával, Gavrucza Tibor ny. esperes, képzőművész hat festménnyel illusztrálta a kiadványt. A korrektúrát Ardai Erika köröskisjenői lelkész végezte, a borító és a tördelés Szomor Attila siteri lelkész munkája.

Dr. Szili Katalin, Orbán Viktor miniszterelnök főtanácsadója azt kívánta az érmelléki település lakóinak:

Kijelentette: ha erre alapoznak, akkor 300 év múlva is lesz magyar szó Csokalyon. Rámutatott, hogy milyen körülmények uralkodhattak a térségben 300 évvel ezelőtt, amikor a templom felépült. Akkor ért véget a Rákóczi-féle szabadságharc, a török kiűzése, és már az ellenreformáció uralkodott.

– fogalmazott. Hangsúlyozta: a templom nemcsak épület, hanem egy élő közösség otthona, a csokalyiak „hitének gerince”, majd megköszönte a közösségnek, hogy tagjai magyarul imádkoznak, magyarul taníttatják gyermekeiket.

Zenés-irodalmi műsor is volt, közreműködtek: a gyülekezet kórusa Thurzó Sándor József brácsaművész kíséretével, Meleg Attila előadóművész, az M. M. Pódium magánszínház alapítója, a Sola Fide Közösségi és Kulturális Egyesület tagjai, szólót énekelt Szabó-Füzesi Henrietta szopránénekesnő, Boros Beatrice kántorizált.

A templomban leleplezték a Csokalyon szolgáló tiszteletesek névsorát tartalmazó táblát, Zsigmond Attila lelkész munkáját – 1603-tól napjainkig harminchat nevet tartalmaz a lista. Az utcán pedig egy mozaikot lepleztek le, Csáki Enikő Anna képzőművész alkotását, mely a KREK címerét ábrázolja.

A ünnepség szeretetvendégséggel ért véget, de előtte még fellépett a csokalyi Kicsi Fényes Néptánccsoport.