Hatéves szünet után szeptember 20-án, szombaton ismét megrendezték a Családi és Sportnapot, amely gazdag programmal várta az érdeklődőket. A szervezők célja az volt, hogy újra összehozzák a falubelieket, és egy olyan napot kínáljanak, ahol a sport, a közösség és a szórakozás egyszerre kap helyet.
A pálya környéke hamar benépesült, a nap pedig a gasztronómia jegyében indult a reggeli órákban, 13 lelkes csapat mérte össze főzőtudományát.

Fotó: Jósa Attila
A reggeli első program máris megmutatta, hogy igenis van élet Nagykágyán, a folytatásban pedig egyre többen érkeztek a nagy mérkőzésre, a Ferencváros öregfiúk csapatának vendégjátékát megtekinteni, valamint a gyermekeknek szánt programok is nagy sikert arattak, köszönhetően többek között a Zabhegyezők lelkes csapatának.

Fotó: Jósa Attila
Ha már focipálya, a kágyai talán az egész megye egyik legszebb fekvésű pályája, igaz, a talaja hagyott némi kívánnivalót maga után. Ez persze nem csoda, hiszen emberemlékezet óta nincs már csapata a hivatalos bajnokságokban a településnek. Bár a Családi és Sportnap szervezője, Juhász György foglalkozik a helyi fiatalokkal, elmondta, hogy egy ilyen kis településen lehetetlen összehozni egy azonos korosztályú csapatot, így hattól tizenhárom évig terjed ki a korhatár. A fiatal kágyai focisták is megmutatták magukat a jeles napon, Fele Sándor és Jurcoi Alex az érmihályfalvi és a diószegi gyerekcsapatokat is elhozta a sportnapra, akik egy mini-torna keretében csaptak össze a helyiekkel, ahol elsősorban a játék és nem az eredmények voltak a középpontban.
A rendezvény hivatalos megnyitóján Béres Csaba, Székelyhíd polgármestere is szólt az egybegyűltekhez. Háláját fejezte ki mindazoknak, akik munkájukkal hozzájárultak a Családi és Sportnap megszervezéséhez, hiszen – mint fogalmazott – egy ilyen esemény többhetes előkészítést és sok energiát igényel.
Örömét fejezte ki, hogy eljuthattak erre a rendezvényre, majd meghatottsággal beszélt arról, milyen különleges érzés számára az, hogy az Érmelléknek saját válogatottja léphetett pályára.
Gól nélkül
A Fradi több generációt felvonultató csapattal érkezett Érmellékre, soraiban számos ismert játékossal és klublegendával. A csapatkapitányi karszalagot a klub ikonikus alakja, a rekord mérkőzésszámmal rendelkező Keller József viselte, a kapuban pedig Cseh Tamás állt. Pályára lépett továbbá Bojan Lazic, a saját nevelésű Holló Richárd, a hűségéről ismert Csiszár Zoltán, valamint az olasz Marco de Lelce. A keretet erősítette Majoros Imre, a szatmárnémeti születésű, a Fradiban 1990-ben az Újpest ellen két góllal debütáló Szenes Sándor, a klub sokoldalú segítője, Ricsóvári Takács László, valamint a kemény védőként és érzelmes emberként is tisztelt egykori válogatott balhátvéd, Mátyus János. Ott volt az öregfiúk állandó tagja és logisztikai vezetője, Solti Zoltán, a Berettyó-vidékről indult Rázsó Sándor, valamint két gólkirály is: a három országban is gólkirályi címet szerző Dzurják József, becenevén Csöpi, és a nyolcvanas-kilencvenes évek remek centere, az Ajaxban is futballozó Fischer Pál. A csapatot elkísérte az Érmellékre a IX. kerület egykori polgármestere, Bácskai János is.

Fotó: Jósa Attila
Az Érmelléki válogatottban is pályára lépett az egykori élvonalbeli labdarúgó, az érmihályfalvi Fele Sándor, aki csapattársaival együtt hatalmas lendülettel kezdte a mérkőzést. Több alkalommal is Cseh Tamás bravúrjai mentették meg a Fradit a góltól, így izgalmas percekben bővelkedett a találkozó eleje.
A kezdeti lendületet kissé megtörte a nagy meleg és a rengeteg leshelyzet, amelyet a két asszisztens, Boros Péter és Herman Sándor lelkesen jelzett, támogatva Nagy Sándor játékvezető tevékenységét.

Fotó: Jósa Attila
A felek a folytatásban sem vették félvállról a találkozót, a nagy nekifeszülésnek pedig gól nélküli döntetlen lett a vége, bár helyzetek azért szép számmal akadtak mindkét kapu előtt.
Az Érmelléki válogatott kerete
Fele Sándor, Fele Szabolcs, Gombási Róbert (Érmihályfalva), Kaszonyi Sándor (Hegyközszentmiklós), Rácz Barnabás (Szalacs), Madar Marcel (Diószeg), Kovács Tibor (Bihar), Tőkés Máté (Nagyvárad), Kondora József (Hajdúnánás), Papp Zoltán (Létavértes), Szilágyi Imre (Újfehértó, München), Kállay Kristóf, dr. Perényi János (Budapest), Kaszoni György, Ványa László, Tatai Csaba, Papp Sándor, Balázs Rómeó, Oláh József és Juhász György (Nagykágya). A csapat technikai vezetője Gurbai Béla (Biharpüspöki) volt.
A találkozó után Fábián Zoltán csapott a húrok közé, a Marosvásárhelyről származó, a Magyar Művészetért Díjrendszer Ex-Libris és a Budapesti Lengyel Intézet Barátja kitüntetésekkel elismert zenészt Juhász István kísérte a doboknál, aki „civilben” a Magyar Kézilabda-szövetség sportszakmai igazgatója. A napot retró diszkó zárta, ahol a talpalávalót a váradi DJ Márk biztosította.

Fotó: Jósa Attila
Emlékezetes napot zárt tehát szombaton Nagykágya, és nehezen tudnánk vitatkozni az egyik résztvevővel, aki a rendezvényről úgy nyilatkozott, hogy „volt benne lélek”.

Fotó: Jósa Attila