A kelet-magyarországi, a román–magyar határ közelében található Sarkad I bányatelken, a Corvinus-projekt keretében zajlik palagáz-kitermelés, és tervezik további kutak fúrását, melyek segítségével napi több mint 500 tonna kőolaj, illetve több mint 500 ezer köbméter földgáz kitermelését is elérhetik.
A gázkitermelés hidraulikus rétegrepesztéssel történik majd, ugyanakkor a magyar hatóságok szerint a környezetet nem éri káros hatás.
A bukaresti Környezetvédelmi Minisztérium közzétett honlapján egy értesítést, amelyet a Magyar Energiaügyi Minisztérium Környezetvédelmi Főosztályától kapott a Békés megyei „Corvinus Nyékpuszta” projekt beruházásainak bővítéséről.
A Corvinus projektet az orosz–ukrán háború nyomán kialakult energiaválságra adott válaszként dolgozták ki, célja Magyarország belső gáztermelésének növelése hidraulikus rétegrepesztés révén. Ez az eljárás azonban környezeti kockázatai miatt erősen vitatott, több országban be is van tiltva.
A projektet környezetvédelmi szervezetek azért is bírálták, mert Magyarországon elmaradtak a nyilvános társadalmi viták, miután a budapesti kormány nemzetgazdasági jelentőségű beruházássá nyilvánította a fejlesztést, ami lehetővé tette az állampolgári egyeztetések megkerülését.
A Magyar Természetvédők Szövetsége pert indított a fúrásokat felügyelő hatóság ellen, részletes tájékoztatást követelve a vitatott projektről. Az Energiaügyi Minisztérium eljárási hibák miatt tavaly szeptemberben megsemmisítette a nyékpusztai palagázmező bővítésének környezetvédelmi engedélyét.
A Corvinus-projektet ismerteti röviden a Bihoreanul hetilap honlapja. Itt az olvasható, hogy az első kutakat 2023-ban fúrták, jelenleg pedig a HHE Sarkad Kft. (amely átvette a beruházást az eredeti kezdeményezőtől, a Magyar Horizont Energia Kft.-től) a kitermelés bővítését tervezi, ezért küldte meg az értesítést, amelyet a román minisztérium közzétett. Sarkad I bányatelken – a Bihar megyei Nagyszalonta térségének közelében – jelenleg hat aktív termelőkút működik, a Nyékpuszta-24 jelű kút fúrása pedig befejeződött, hamarosan beindul a termelés.
2009 és 2025 között összesen hét kutat fúrtak, és az üzemeltető becslése szerint az eredményektől függően évente további 2-3 új kút fúrása várható. A bányatelken megépült a Nyékpuszta Gázüzem, ahol a kitermelt gázt kezelik, majd egy 12 kilométer hosszú vezetéken keresztül szállítják a Méhkerék FGSZ fogadóállomásra.
Az állomás telepített technológiai kapacitása napi 480 ezer köbméter földgáz kezelését teszi lehetővé.
A magyar hatóságok megerősítették, hogy a „Sarkad I – szénhidrogének” területre jóváhagyták a 2024–2028 közötti időszakra vonatkozó műszaki kitermelési tervet, és a rétegrepesztési technológiát az egész bányatelken engedélyezték, beleértve a még kifúrandó kutakat is.
Egyetlen kút fúrásához – beleértve legfeljebb három rétegrepesztési műveletet – körülbelül 3800 köbméter vízre van szükség. A már elkészült hat kút esetében összesen mintegy 22.800 köbméter vizet használtak fel. A jelentős vízigény miatt illetik kritikával a környezetvédők a hidraulikus rétegrepesztés technológiáját. Évi további két-három kút fúrásához nagyjából 11.400 köbméter vízre lenne szükség, ami a magyar hatóságok szerint
A vizet egy külön erre a célra fúrt kútból biztosítják, amelynek engedélyezett éves vízkitermelése 13 ezer köbméter.
A rétegrepesztés során a magyar hatóságok szerint előfordulhatnak mikroszeizmikus jelenségek, de az eddigi mérések „nem mutattak ki földrengéseket”. A tevékenységeket a műveletek előtt, alatt és után is monitorozzák, beleértve a szeizmikus hatásokat, a víz- és talajminőséget, a zajt, a rezgéseket és a hulladékkezelést.
A magyar hatóságok kifejezetten hangsúlyozzák, hogy a Sarkad I bányatelken zajló tevékenységek nem okoznak határon átnyúló hatást, mivel a román–magyar államhatártól való távolság elegendő ahhoz, hogy az esetleges hatások a bányaterületen belül maradjanak, továbbá a térségben a felszín alatti vizek áramlási iránya észak–északnyugat, vagyis ellenkező irányú a román határhoz képest,
Mindazonáltal az a tény, hogy a magyar fél értesítette a román illetékeseket, azt jelzi, hogy Magyarország az Espoo-egyezmény szerint jár el. Ez egy nemzetközi környezetvédelmi egyezmény, amely a határon átnyúló környezeti hatások megelőzését és kezelését szabályozza már a tervezési és engedélyezési szakaszban, és amelynek mind Románia, mind pedig Magyarország a részese.
A román állampolgárok véleményüket a projektről a Román Környezetvédelmi Minisztériumhoz juttathatják el az alábbi e-mail-címeken: evaluare.impact@mmediu.ro, anamaria.stanciu@mmediu.ro, legkésőbb január 17-ig. A nyékpusztai Corvinus-projekt értesítése az alábbi webhelyen található meg.
Dance
