Az Eurofound európai munkakörülményeket vizsgáló felmérése szerint az uniós munkavállalók 20 százalékát, vagyis minden ötödik dolgozót havonta több alkalommal keresnek munkaügyben a munkaidején kívül. Ez mintegy 39,4 millió embert jelent, akik közül sokan a munkanap befejezése után is figyelik az e-maileket és az üzeneteket, válaszolnak egy-egy kérdésre, vagy elvégeznek olyan kisebb feladatokat, amelyek külön-külön talán csak néhány percet vesznek igénybe, rendszeresen ismétlődve azonban már jelentős időt hasítanak ki a pihenésből.
Sokkal nagyobb a stressz az állandóan elérhető dolgozóknál
Az Eurofound adatai szerint azoknak a munkavállalóknak, akiket naponta keresnek munkaidőn kívül, 59 százaléka mindig vagy szinte mindig stresszt él át a munkájával kapcsolatban, miközben azok körében, akiket soha nem zavarnak a szabadidejükben, mindössze 17 százalék ez az arány. A különbség arra utal, hogy nem csupán az esti telefonra vagy e-mailre fordított néhány perc számít, hanem az is, hogy a dolgozó a munkanap befejezése után sem tud teljesen elszakadni a munkahelyétől.
Különösen érintettek azok, akik távolról vagy rugalmas munkarendben dolgoznak. A távmunkában dolgozók 63 százalékát legalább alkalmanként keresik munkaidőn kívül, míg a kizárólag a munkáltató telephelyén dolgozóknál 48 százalék ez az arány. Hasonló a helyzet a rugalmas munkaidő esetében is, az ilyen beosztásban dolgozók 64 százaléka kap munkaidőn kívüli megkereséseket, szemben a hagyományos munkarendben dolgozók 49 százalékával.
A home office esetében ráadásul fizikailag is nehezebb meghúzni a határt, hiszen ugyanazon a laptopon, amelyen délután befejeződött a munka, este néhány mozdulattal ismét meg lehet nyitni a levelezést vagy egy dokumentumot. Az Eurofound szerint a nagy munkaterhelés szintén növeli annak esélyét, hogy a feladatok átnyúljanak a szabadidőre, különösen akkor, ha a rendes munkaidő egyszerűen nem elegendő az elvégzésükre.
Hetente csaknem egy munkanapot dolgoznak ingyen
Az esti e-mailek és telefonok azért is nehezen mérhetők, mert az így végzett munka sok esetben nem jelenik meg hivatalosan túlóraként.
A probléma nagyságát jól érzékeltetik a brit szakszervezeti szövetség 2026-ban közölt adatai. Nagy-Britanniában mintegy 3,5 millió munkavállaló végez rendszeresen fizetetlen túlórát, az érintettek pedig átlagosan heti 6,8 órát dolgoznak úgy, hogy azért nem kapnak külön fizetést. Ez csaknem egy teljes plusz munkanapot jelent hetente, a brit munkavállalók által 2025-ben végzett fizetetlen túlmunka értékét pedig összesen 28,5 milliárd fontra becsülték.
Az állandó elérhetőséget részben maguk a munkahelyi elvárások tartják fenn. Egy korábbi Eurofound-kutatásban a munkaidőn kívül is válaszoló dolgozók 75 százaléka úgy érezte, hogy elvárják tőle a reagálást, 61 százalék pedig attól tartott, hogy valamilyen negatív következménye lehet annak, ha nem válaszol.
Több ország már védi a kikapcsolódáshoz való jogot
Az állandó elérhetőség visszaszorítására több európai ország, köztük Franciaország, Belgium, Spanyolország, Portugália és Olaszország is bevezetett olyan szabályokat, amelyek valamilyen formában védik a munkavállalók kikapcsolódáshoz való jogát. A cél nem feltétlenül az, hogy munkaidő után egyáltalán ne lehessen e-mailt vagy üzenetet küldeni, hanem hogy a dolgozónak tényleges lehetősége legyen arra, hogy csak a következő munkanapon foglalkozzon vele, anélkül, hogy emiatt hátrány érné.
Korábban írtuk
Csíkszék
