Az energiaügyi miniszteri tisztséget is betöltő ügyvivő miniszterelnök elmondta, hogy az intézkedésre az aszály, valamint a folyók és különösen a Duna alacsony vízhozama miatt visszaeső áramtermelés következtében volt szükség – írja az Agerpres.
Bolojan szerint a Duna vízhozama a másodpercenként több mint 4000 köbméterről mintegy 1600 köbméterre csökkent, és a következő napokban további apadás várható. Emiatt
ezért a héten le kellett állítani az 1-es reaktort, és fennáll a veszélye a 2-es reaktor lekapcsolásának is.
Az erőmű teljes leállása a romániai villamosenergia-termelés mintegy 20 százalékának kiesését jelentené, miközben az apadó folyók miatt a vízerőművek kapacitását is csak korlátozottan lehet növelni – magyarázta.
Az ügyvivő miniszterelnök elmondta, hogy Románia az esti órákban jelenleg mintegy 1700 megawatt villamos energiát importál. A cernavodai atomerőmű második reaktorának leállításával további 650 megawatt termelés esne ki, és az importigény meghaladná a 2500 megawattot.
Bolojan közlése szerint az elmúlt napokban több válságintézkedésről is tárgyaltak az országos energiarendszer zavartalan működésének biztosítása érdekében.
Ezért egyeztetett Denisz Smihal ukrán miniszterelnök-helyettessel is, hogy Ukrajna az esti csúcsidőszakban villamos energiát exportáljon Romániába egyik atomerőművének termeléséből. Románia emellett Bulgáriával és Görögországgal is folyamatosan tárgyal az esti fogyasztási igények fedezéséről – részletezte az ügyvivő miniszterelnök.
A belföldi intézkedések részeként Bolojan szerint
Ez a nagyvárosi, kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő gázerőművekre, valamint a szénerőművekre is vonatkozik, amelyektől további 100-200 megawattos többlettermelést várnak.
A vízerőműveket elsősorban az esti csúcsidőszakban működtetik, amikor a legnagyobb az energiahiány. Ezzel párhuzamosan az Országos Energiaszabályozó Hatóság (ANRE) és a Transelectrica sürgősségi eljárással hálózatra kapcsolja a már elkészült, de még engedélyre váró naperőműveket, szélerőműveket és tárolókapacitásokat. Az elmúlt napokban így már több mint 400 megawattnyi új energiaforrást kapcsoltak a hálózathoz, aminek mintegy harmada tárolókapacitás.
A kormány ugyanakkor 7 millió lejt utalt ki a közlekedési minisztériumnak az Alsó-Dunai Folyami Igazgatóság számára a cernavodai térségben végzendő sürgős munkálatokra. A cél az, hogy a Duna drasztikus apadása ellenére is biztosítva legyen az atomerőmű hűtővízellátása. Bolojan szerint a hatóságok kotrási munkálatokat végeznek, és azt is elemzik, hogy uszályok elsüllyesztésével tereljék a Duna fő vízáramát a szükséges irányba.
Közölte, hogy a legnagyobb romániai ipari fogyasztókat már figyelmeztették a helyzetre, és hétfőn egyeztetnek velük a termelés tervezett korlátozásáról, hogy ezzel is garantálják a lakosság zavartalan áramellátását.
Bolojan beszélt arról is, hogy az előrejelzések szerint
Ilyen körülmények között minden megtakarított megawatt fontos – hangsúlyozta a kormányfő.
Továbbra is alacsony a Duna vízhozama
A Duna vízhozama továbbra is alacsony marad, augusztus 6-áig várhatóan 1450 köbméter/másodpercre csökken, fokozatos emelkedés pedig augusztus második felében várható – közölte az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).
A Duna eddigi legalacsonyabb vízhozamát 1985-ben mérték, akkor 1400 köbméter/másodperc volt.
A hidrológusok július 30. és augusztus 6. közötti időszakra szóló előrejelzése szerint Duna vízhozama a folyam országba való belépési pontjánál, Báziásnál enyhén csökken, és másodpercenként 1500 köbméterre apad. Ez az érték jóval elmarad a 4700 köbméter/másodperces júliusi és az 3900 köbméter/másodperces augusztusi sokéves átlagtól.
A középtávú előrejelzések szerint a Duna vízhozama augusztus 10–12-éig 1450 köbméter/másodperc körül stagnál majd, ami a folyam felső, ausztriai vízgyűjtő területén várható csapadéknak tulajdonítható.
Augusztus 12-e után a Duna vízhozama a romániai szakaszon fokozatosan növekedni fog a hónap végéig. Az emelkedés üteme augusztus 24-e után gyorsulhat fel jelentősebben.
Az INHGA ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a közép- és hosszú távú előrejelzések meglehetősen bizonytalanok, különösen a jelenlegi, rendkívül aszályos időszakban.

