Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter napirendre tűzte a jégeső-elhárító rendszer újraindítását, amelyet 2026–2028 között átmenetileg működtetne, ezalatt pedig ös - szehasonlítanák a hagyományos rakétás technológiát a Szatmár megyében, magyar–román határon átnyúló projekt keretében kiépített rendszerrel. A Romániai Gazdálkodók és Feldolgozók Szakmai Fóruma (APPR) az újraindítás ellen emelte fel szavát. Szerintük nem a növények jégeső elleni védelmének szükségessége vitatható, hanem az, hogy erre egy olyan rendszert indítsanak újra, amelynek hatékonyságát nem értékelték független szakemberek, nincs nyilvános hatástanulmánya, és a közpénzek felhasználásával kapcsolatban is kérdések merültek fel. A gazdák a miniszterelnök ellenőrző testületének vizsgálatára hivatkoznak, amelynek megállapításai szerint problémák voltak a program végrehajtásával, az üzemeltetők kiválasztásánál érvényesülő versennyel, a környezeti hatások vizsgálatával és a rendszer hatékonyságának független ellenőrzésével. A 2010–2024 közötti program a gazdaszervezet szerint mindössze 39 százalékban valósult meg,
A szervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy bár 2025-ben már nem végeztek aktív légköri beavatkozásokat, november végéig 94,167 millió lejt költöttek a rendszerre, ebből 80,937 millió lejt az infrastruktúra megőrzésére és őrzésére.
A vita másik szála az eső elmaradásáról szól
A jégeső-elhárító rendszer körüli vita ugyanakkor már évekkel ezelőtt elkezdődött, és részben más kifogások mentén bontakozott ki. Egyes szántóföldi növénytermesztők ugyanis évek óta azt állítják, hogy
a zivatarfelhők feloszlatásával pedig szerintük súlyosbítják az aszályt. Ezeket az összefüggéseket nem sikerült tudományosan igazolni, a rendszer ellenzői ezért többek között olyan független vizsgálatot követelnek, amely a beavatkozások csapadékviszonyokra gyakorolt hatását is tisztázná. A konfliktus 2024 tavaszán tüntetésekhez is vezetett, áprilisban Prahova, Iași, Vaslui és Vrancea megyében tiltakoztak gazdák a rendszer működtetése ellen, Focșani térségében pedig Vrancea és Buzău megyéből érkezett több tucat termelő mintegy 25 traktorral és más mezőgazdasági gépekkel a jégeső-elhárító egységhez.
Más álláspontot képviselnek a szőlőtermesztők
A jégesőnek különösen kitett szőlőtermelők ugyanakkor éppen az ellenkező álláspontot képviselik, és az elmúlt hónapokban többször is kérték a rendszer újbóli működtetését. Májusban Vrancea megye Vârteșcoiu községében mintegy 400 hektár szőlőt vert el a jég, ebből 250–300 hektáron százszázalékos kárt állapítottak meg.
amely alatt tudományosan vizsgálnák a jelenlegi és az új technológiákat, a szükséges többéves program elfogadásához azonban teljes jogkörű kormányra van szükség.
Csíkszék
