Hiába a saját termelésű energia, európai szinten hatalmas számlákat fizet Románia lakossága
Hiába a saját termelésű energia, európai szinten hatalmas számlákat fizet Románia lakossága

Illusztráció

Fotó: Kristó Róbert

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben

Hiába rendelkezik Románia viszonylag olcsó víz- és atomenergiával, valamint hazai földgázkészletekkel, a lakosság mégis Európa egyik legnagyobb energiaszámláit fizeti a jövedelmekhez képest. Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke szerint a gond már nem csupán az energia ára, hanem az egész rendszer működése: a kiszámíthatatlan szabályozás, a piaci torzulások és a felhalmozódó többletköltségek is drágítják a számlákat.

Chisăliță elemzése szerint Románia az európai országok között elvileg kedvező helyzetben kellene legyen. Az ország jelentős vízenergia-kapacitásokkal rendelkezik, a nukleáris energia stabil és viszonylag olcsó termelési forrást jelent, emellett Románia saját földgázkészletekkel is bír, miközben a megújuló energiatermelés – különösen a nap- és szélenergia – is gyors ütemben bővül. A szakértő szerint éppen ezért számít gazdasági paradoxonnak, hogy az országban a végső fogyasztók mégis rendkívül magas számlákkal szembesülnek.

„Románia viszonylag olcsón termel és viszonylag drágán ad el”

– fogalmazott az AEI elnöke, aki szerint ez a hazai energiapiac egyik legnagyobb ellentmondása. Az elemzés szerint a magas számlák hátterében nem kizárólag a nemzetközi energiaválság, az ukrajnai háború vagy az európai piacok volatilitása áll, bár ezek is hozzájárultak az áremelkedésekhez. Chisăliță szerint a fő gond az, hogy az energetikai rendszer minden egyes láncszeme többletköltségeket, kockázatokat és torzulásokat épít be a végső árba.

A szakértő becslése szerint,

ha Románia kiszámíthatóbb, versenyképesebb és koherensebben szabályozott energiapiacként működne, akkor a végső energiaszámla akár 25–45 százalékkal is alacsonyabb lehetne.

Az elemzés szerint minden 100 lejnyi energiaszámlából 25–45 lej a rendszer működési zavaraihoz és többletköltségeihez kapcsolódhat. Chisăliță úgy fogalmazott: a romániai lakosság nemcsak az energiát fizeti meg, hanem az instabil rendszert is.

Az AEI elnöke szerint különösen súlyos problémát jelent az energetikai piac szabályozási kiszámíthatatlansága. A 2022-es válság után Romániában egymást követték az állami beavatkozások, mint például az ársapkák, kompenzációs rendszerek, különadók, sürgősségi rendeletek és ismétlődő jogszabály-módosítások. Chisăliță szerint a gond nem önmagában az állami beavatkozással van, hanem azzal, hogy ezek sok esetben folyamatosan, előre nehezen kiszámítható módon és egymásnak is ellentmondó logikával történtek.

Az elemzés által felsorolt strukturális problémák között szerepel az alacsony piaci likviditás, a stabil hosszú távú szerződések hiánya, a szabályozási kockázat, valamint az, hogy az ország energia-infrastruktúrájának fejlesztése sok esetben késik. Chisăliță problémának nevezte az elhalasztott beruházásokat, az elégtelen kapacitásokat és a korlátozott nemzetközi hálózati összeköttetéseket is, amelyek csökkentik a rendszer rugalmasságát. Az elemzés szerint a túlzott bürokrácia és az adminisztratív költségek szintén hozzájárulnak ahhoz, hogy a végső fogyasztói ár magasabb legyen a szükségesnél.

Az AEI elnöke szerint Románia hosszú távon csak akkor tudná érdemben csökkenteni a lakosság energiaszámláit, ha kiszámíthatóbb szabályozási környezetet teremtene, gyorsítaná az energetikai beruházásokat, növelné a piac átláthatóságát és stabilabb működési kereteket biztosítana a szereplők számára.

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben