Jelentős fordulatot hozott a szabályozás a divatiparban, hiszen július 19-től a nagyvállalatok már nem semmisíthetik meg az eladatlan ruházati cikkeket, divatkiegészítőket és lábbeliket pusztán azért, mert nem találtak rájuk vevőt. Az új szabály egyszerre érinti a luxusmárkákat, a középkategóriás divatláncokat és a fast fashion szereplőit, így a jövőben egyaránt más megoldást kell találniuk a raktárakban maradó termékekre.
A változás a vásárlók számára is kézzelfogható lehet, hiszen várhatóan több áru jelenik meg az outlet üzletekben, a másodlagos piacon és a leárazások során, miközben egy-egy szezon kollekciói hosszabb ideig maradhatnak forgalomban.
Az új szabályozás az ökológiai tervezésről szóló uniós rendelet része, amelynek célja, hogy csökkentse a pazarlást és meghosszabbítsa a termékek élettartamát. Az elmúlt években ugyanis teljesen bevett gyakorlat volt, hogy a cégek jelentős mennyiségű, teljesen új, sok esetben még egyszer sem viselt ruhát semmisítettek meg, mert gazdaságilag egyszerűbbnek tartották ezt, mint az újracsomagolást, az ismételt értékesítést, az adományozást vagy a tárolást.
A luxusmárkák esetében a megsemmisítést gyakran a márka exkluzivitásának megőrzésével indokolták. Attól tartottak, hogy ha a megmaradt készletek nagy árengedménnyel jelennek meg az outlet üzletekben vagy a másodlagos piacon, az csökkenti a termékek presztízsét, és a vásárlók inkább kivárják a leárazásokat.
Egy több ezer eurós Chanel- vagy Dior-táskát, illetve egy 1000–1500 euróba kerülő Louis Vuitton dizájnercipőt ezért sok esetben értékesebbnek tartottak kivonni a piacról, mint jelentős árengedménnyel eladni.
A gyakorlatra 2018-ban irányult rá a világ figyelme, amikor a Burberry éves jelentéséből kiderült, hogy a vállalat egyetlen év alatt 28,6 millió font értékű eladatlan ruhát, táskát, parfümöt és kozmetikumot semmisített meg. A bejelentés komoly felháborodást váltott ki, és sokak szerint ez az ügy is hozzájárult ahhoz, hogy az Európai Unió később szigorúbb szabályozást dolgozzon ki az eladatlan termékek kezelésére.
A fast fashion vállalatoknál ezzel szemben sokszor az jelentette a problémát, hogy egy visszaküldött póló, kabát vagy cipő újbóli ellenőrzése, tisztítása és csomagolása többe került volna, mint maga a termék.
A most hatályba lépett szabály ezt a gyakorlatot szünteti meg. A nagyvállalatoknak mindenekelőtt azt kell bizonyítaniuk, hogy megpróbálták a termékeket újraértékesíteni, outlet üzletekben eladni, kedvezményesen kiárusítani, felújítani, megjavítani, adományozni vagy a másodlagos piacon értékesíteni. Csak akkor kerülhet sor más megoldásra, ha ezek egyike sem alkalmazható.
Ez azt jelenti, hogy egy 2026-os tavaszi–nyári kollekció jelentős része már nem tűnhet el egyszerűen a raktárból az ősz beköszöntével, hanem sokkal nagyobb eséllyel kerülhet leárazásra, outlet üzletbe vagy másodkézből történő értékesítésre, ahol a vásárlók lényegesen kedvezőbb áron juthatnak hozzá ugyanahhoz a termékhez.
A szabály azokra a termékekre is vonatkozik, amelyeket a vásárlók visszaküldenek, amennyiben azok sértetlenek, biztonságosan újraértékesíthetők vagy felújíthatók. Ez különösen fontos az online vásárlások világában, ahol a ruhák jelentős részét méretprobléma vagy egyszerű meggondolás miatt küldik vissza, és korábban nem volt ritka, hogy ezek egy része gazdasági okokból végül megsemmisítésre került.
Az Európai Bizottság szerint a szabályozásra azért volt szükség, mert becslések alapján az Európában eladatlan textiltermékek négy és kilenc százalékát úgy semmisítették meg, hogy azokat senki sem viselte.
Több leárazásra és outletes kínálatra lehet számítani
A rendelet ugyanakkor nem írja elő, hogy minden eladatlan terméket kötelező lenne ingyen szétosztani, vagy rendkívül nagy árengedménnyel értékesíteni. A kereskedők továbbra is maguk dönthetnek arról, milyen áron kínálják a megmaradt készleteket, ugyanakkor a szabályozás várhatóan élénkíti az outlet piacot, növeli a másodkézből értékesített termékek kínálatát, és a jövőben gyakoribbá válhatnak a valóban jelentős szezonvégi kiárusítások is.
A szabályozás alól csak szűk körben enged kivételt az Európai Unió. Továbbra is megsemmisíthetők azok a termékek, amelyek egészségügyi vagy biztonsági kockázatot jelentenek, illetve olyan mértékben sérültek, hogy már nem javíthatók vagy nem használhatók fel biztonságosan.
Csíkszék
