A legérintettebbek a 65 év felettiek (32,9 százalék), az 50–64 évesek (28,4 százalék) és a kiskorúak (28 százalék) voltak. A nők körében magasabb volt a nélkülözők aránya (27,8 százalék), mint a férfiakéban (25,1 százalék) – írja az Agerpres.
A 2024-es adatok szerint a nélkülözés sokkal gyakoribb a munkanélküliek körében (35,5 százalék), mint a foglalkoztatottaknál (18,4 százalék), és jellemzőbb az alacsonyabb végzettégűekre (49,3 százalék), mint a közepes iskolázottságúakra (22,5 százalék). A felsőfokú végzettségűek körében az anyagi és társadalmi deprivációban élők aránya mindössze 5,2 százalék.
A gyermeket eltartó családok közül a legnehezebb helyzetben a két felnőttből és három vagy több gyermekből álló háztartások voltak, amelyek 43,5 százaléka élt anyagi és társadalmi deprivációban.
A deprivációs ráta tavaly a Délkelet- (40,7 százalék), a Dél- (29,2 százalék) és az Északkelet-romániai fejlesztési régióban volt a legmagasabb, és a Bukarest-Ilfov régióban a legalacsonyabb (16,8 százalék).
Románia teljes népességében nagyon magas, 65 százalék volt azoknak az aránya 2024-ben, akik legalább egy alapvető szükségletet nem tudtak fedezni anyagi okok miatt: nem engedhettek meg maguknak egy egyhetes nyaralást (58,6 százalék), nehézséget okozott számukra egy váratlan kiadás (40 százalék), nem futotta kétnaponta húsra vagy halra (16,3 százalék), nem tudták számláikat időben fizetni (15,3 százalék), nem tudták megfelelően fűteni az otthonukat (10,8 százalék).
Dance
