János Piroska
A négynapos fesztivált a főtéri villámcsődületet követően a házigazda táncegyüttes nyitotta meg a Boldog békeidők című előadással, színpadra lépésüket megelőzően azonban Czvikker Katalin, a Szigligeti Színház főigazgatója köszöntötte a közönséget, illetve a résztvevő táncegyütteseket: a Maros Művészegyüttest, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttest, a Háromszék Táncegyüttest, az Udvarhely Néptáncműhelyt, illetve a Bekecs Néptáncszínházat. A főigazgató beszédében az idén húszéves Nagyvárad Táncegyüttest méltatta, kiemelve: a két évtized alatt egy egyedi hangú társulattá nőtte ki magát. „Két fontos dolog játszik szerepet az együttes életében: egyrészt az a kíváncsiság, amely folytán már a kezdetektől fogva a népi és kortárs kultúra összefonódását vizsgálta előadásaiban, a folklór jelenidejűségét hangsúlyozva, másrészt rengeteg barátot tudhatott maga mellett a közönség soraiból és a szakmából egyaránt. Bizonyíték erre az is, hogy tíz év alatt immár harmadik alkalommal ünnepeljük itt, Nagyváradon az erdélyi magyar néptáncot” – emelte ki.
A főigazgató köszöntötte a fesztivál zsűrijét: Novák Ferenc Tatát, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas koreográfust, rendezőt, etnográfust, érdemes művészt, Lőrinczy Györgyöt, a Szentendrei Teátrum igazgatóját, kulturális menedzsert, illetve Cári Tibor sokszorosan díjazott zeneszerzőt, valamint a magyar táncszakma Nagyváradon megjelent képviselőit, köztük Szalay Tamást, a Magyar Táncművészek Szövetsége ügyvezető titkárát, aki a maga során szintén köszöntötte a közönséget, kiemelve a közel két évtizedes találkozó jelentőségét. A megnyitó beszédeket követően a Nagyvárad Táncegyüttes lépett színpadra a márciusban bemutatott Boldog békeidők című előadásával, melyben a környék táncainak bemutatása mellett a múlt század eleji pezsgő Nagyvárad hangulatát is felidézték.
A világ szép
Ez a mondat hangzott el elsőként a Maros Művészegyüttes Ábel című előadásában, amelyre péntek délelőtt tizenegy órától várták a közönséget a színház nagytermébe. A Tamási Áron műve alapján megszületett táncjátékban Ábel az élet értelmét feszegető, az igazságról, a székely létről megfogalmazott gondolatait a tánc adta lehetőségekkel támasztották alá, illetve vitték színpadra. A darabban Tamási-szövegrészletek hangzottak el, az előadásra nem annyira a humor, mint inkább a székely furfangosság, a székely gondolkodásmódból áradó derű volt a jellemző. Az „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne” közismert Tamási-mondat mellett olyan egyetemes, az élet értelmét feszegető gondolatok is előtérbe kerültek, mint a titkok, önmagunk kibontása, önmagunk megismerése. A hatvan perces előadás rendező-koreográfusa Varga János, zeneszerzője Kelemen László.
Mesejáték felnőtteknek
A szombat délelőtti előadás címében és leírásában látszólag a gyermekeket szólította meg, az Udvarhely Néptáncműhely Világszép nádszálkisasszony című táncjátéka azonban ugyanolyan mértékben szólt a felnőttekhez is. A Benedek Elek meséje nyomán megalkotott előadásban a legkisebb királyfi útját követhetjük végig, aki célul tűzte ki: ő csakis a világ legszebb királykisasszonyát veszi feleségül. Azonban, ahogy az a mesékben már lenni szokott, ez az út egyáltalán nem mentes a megpróbáltatásoktól, csúf boszorkáktól, de a segítségre levő táltos paripától sem. Az önmagában elbizakodott, magát a világ tetején érző királyfit egyik pillanatról a másikra a teljes sötétségben találjuk, azonban a mélypont után jön az ezüstös hajnal, a teljes kilátástalanságot felváltja a remény. A cél küszöbén hősünket ismételten elfogják a kétségek, de a jó végül győzedelmeskedik: a királyfi rátalál a világszép nádszálkisasszonyra, és ismét „zeng a lélek” benne és természetesen a közönség tagjaiban is. A mesejáték rendező-koreográfusa Ivácson László, zeneszerzője Molnár Szabolcs.
Az Erdélyi Magyar Hivatásos Néptáncegyüttesek XVI. Találkozójának támogatói: Emberi Erőforrások Minisztériuma, Magyar Művészeti Akadémia, Magyar Táncművészek Szövetsége, Bihar Megyei Tanács, Partner Drinks Kft., Continental Hotel.
