Bihari Napló
A Zichy-cseppkőbarlang feltárására emlékeztek Réven | FOTÓK
A Zichy-cseppkőbarlang feltárására emlékeztek Réven | FOTÓK

Fotó: Ciucur Losonczi Antonius

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben

Százhúsz évvel ezelőtt nyitották meg a látogatók előtt a Zichy-cseppkőbarlangot, mely évfordulóra több rendezvénnyel emlékezett a Pro Rév Egyesület, a Révi Polgármesteri Hivatal és a Körösvidéki Múzeum augusztus 22-én, pénteken.

Az ünnepsorozat első mozzanataként péntek reggel Hasas János alpolgármester, a Pro Rév Egyesület elnöke a településen megkoszorúzta azt az emléktáblát, melyet Czárán Gyula, „a hegyek apostola” szülésének 100. évfordulóján avatott fel közösen az említett civil szervezet és az Erdélyi Kárpát Egyesület 2006-ban.

Majd délben drd. Veress László, a Körösvidéki Múzeum munkatársa tartott előadást a Zichy-barlang közelében található menedékházban. A prezentációban többek közt elhangzott, hogy a barlangot a MÁV pályafelvigyázója, Karl Handl fedezte fel, aki barangolásai során észrevette, hogy szárazság idején, amikor a vízesés hozama lecsökken, a víz fölött, a sziklában üreg keletkezik, amelyből denevérek szállnak ki és be. Ebből megsejtette, hogy nagyobb barlang bújhat meg a vízesés tetejénél, ezért értesítette az Erdélyi-szigethegység turizmusának atyjaként számon tartott Czárán Gyulát, aki 1903. november 10-én dinamitot robbantott a sziklánál, s ezzel feltárta a barlangot. Czárán és Handl a szintén szenvedélyes természetjáró Veress István helyi református lelkipásztorral közösen lépett be először a barlangba, ezt követően került sor az első hidak és falépcsők elhelyezésére. A látványosságot 1905-ben nyitották meg a látogatók előtt, az átadáson Czárán Gyula vezette az első turistacsoportot a járatokban. Az idők során a barlang feltárását és feltérképezését számos kutató folytatta, köztük Emil Racoviță, a világ első bioszpeleológiai intézetének alapítója. A kutatások igazolták, hogy a három kilométer távolságra található Pokol-barlangban a föld alatt eltűnő víz a mélyben megtett útját követően a révi Zichy-barlangban bukkan újra felszínre.

Idézet
A révi barlang geológiai szempontból is fontos, mivel a jura korszakból származó kőzeteket lehet megtalálni, valamint ammonitesz-fosszíliákat, melyekből nagyon sokat a Körösvidéki Múzeumban őriznek. Barlangimedve-csontok is vannak itt. Ugyanakkor kis méretű állatok élnek a barlangban, mint például cserebogarak, pókok, giliszták és kétfajta denevér, melyeknek furcsa, patkó alakú orruk van. Említést érdemel az a növényzet is, ami csak úgy tud élni, hogy a lámpák közelében nő, ugyanis az a jellegzetes tulajdonsága, hogy a mesterséges fénytől fotoszintetizálódik, nem a napsugártól. Lényeges tehát, hogy ne csak turisztikai szempontok alapján, hanem tudományos indíttatásból is minél többen látogassák a Zichy-barlangot

– nyilatkozta a Bihari Naplónak Veress László.

Az expozé után Szabó Ödön történész, parlamenti képviselő, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke megkoszorúzta a barlang bejáratánál lévő emléktáblát, melyen román és magyar nyelven a következő mondat olvasható:

Karl Handl, Czárán Gyula, Veress István emlékére a barlang feltárásának 90-ik évfordulója alkalmával állította az Erdélyi Kárpát Egyesület 1993. augusztus 8-án.

Galéria

Fotó: Ciucur Losonczi Antonius

A névazonosság miatt természetesen ott motoszkált bennünk a kérdés: Veress István helybeli református lelkipásztor, aki 120 évvel ezelőtt Czáránnal és Handllel együtt először lépett be a barlangba, vajon valamelyik felmenője-e az előadást tartó Veress László muzeológusnak?

Idézet
Tudomásom szerint sajnos nincs semmilyen vérrokonság köztünk

– válaszolta érdeklődésünkre a Körösvidéki Múzeum munkatársa.

Közben Hasas János egy vaskos kiadványt varázsolt elő valahonnan.

Idézet
1905-ben, amikor hivatalosan megnyitották a révi barlangot, elhelyezték ide a látogatók könyvét, amibe mindenki bejegyezhette az észrevételeit, az első benyomásait. Az első évben körülbelül 4500 beírás történt, ez a kötet ma a révi múzeumban van. Ennek alapján a Pro Rév Egyesület csináltatott egy hasonmást, amibe napjainkban is beírhat bárki, miután kijött a barlangból

– elégítette ki kíváncsiságunkat a szervezet elnöke.

Galéria

Fotó: Ciucur Losonczi Antonius

Az elmúlt két évtizedben a révi barlang és környéke többször is olyan helyzetbe került, hogy az RMDSZ-nek köszönhetően sikerült a menedékház felújítási munkálataira pénzforrást találni, vagy megmenteni a barlang előtti terület tulajdonjogát –ezt már Szabó Ödön mondta lapunknak. Először a 2004–2005-ös időszakban, amikor az RMDSZ vezette a megyét, Hasas János megyei tanácsos és dr. Aurel Chiriac, a Körösvidéki Múzeum igazgatója közösen kidolgoztak egy tervet, mellyel a barlang villanyhálózatának a korszerűsítését célozták meg, illetve rozsdamentes acélból (inox) készült korlátoknak a kihelyezése is megtörtént. Később, a visszaszolgáltatások során a barlang előtti terület és a menedékház a Mateescu család örököseinek a birtokába került. Olyan helyzet állt elő tehát, hogy bizonytalanná vált a barlang üzemeltetésének a jövője is, ezért egy tárgyalássorozatot követően, az RMDSZ kezdeményezésére a megyei önkormányzat megvette a területet, és az akkor már nagyon rossz állapotban levő menedékházat. Ezután sokáig megint nem történt semmi. Amikor ismét az RMDSZ irányította a megyét, egy RO-HU-s határ menti pályázat keretében renoválták a menedékházat, illetve a gondozatlan környezet is rendbe lett téve.

Idézet
Így méltóak vagyunk az őseinkhez, akik 120 évvel ezelőtt látogathatóvá tették a Zichy-barlangot

– fogalmazott a honatya.

Jelenleg a Körösvidéki Múzeum működteti a barlangot, mely kizárólag akkreditált túravezetőkkel látogatható hétfő kivételével mindennap 10 és 16 óra között. A belépődíj felnőtteknek 22 lej, de vannak kedvezmények is. A menedékház sajnos zárva van, és nehezíti a környék megközelítését, hogy a pályafelújítási munkálatok miatt nem közlekedik vonat Nagyvárad és Kolozsvár közt.

Galéria

Fotó: Pro Rév Egyesület

Galéria

Fotó: Ciucur Losonczi Antonius

Galéria

Fotó: Ciucur Losonczi Antonius

Galéria

Fotó: Ciucur Losonczi Antonius

Galéria

Fotó: Ciucur Losonczi Antonius

Galéria

Fotó: Ciucur Losonczi Antonius

Galéria

Fotó: Ciucur Losonczi Antonius

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben