„A mi forradalmunk az igaz szó forradalma” – március 15-i megemlékezés Nagyváradon
„A mi forradalmunk az igaz szó forradalma” – március 15-i megemlékezés Nagyváradon

Fotó: Pap István

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben

Toborzó és néptánc is volt az Erdélyi Magyar Szövetség március 15-i nagyváradi ünnepségén. A Szacsvay Imre-szobornál tartott megemlékezésen Csomortányi István a közösségi megújulás szükségességéről beszélt.

Toborzóval kezdődött az Erdélyi Magyar Szövetség március 15-i nagyváradi központi ünnepsége a Bémer (Ferdinand) téren.

Fotó: Pap István

A vasárnap délutáni verőfényes napsütésben fellépett a berettyóújfalui Bajnóca Néptánc Egyesület két tánccsoportja, valamint a hegyközcsatári Királykút néptánccsoport Szerefi Ilona irányításával. A mintegy félórás program végén a néptáncosok nagy körtáncba vonták be a jelenlévőket, majd az ünneplők átvonultak a Szacsvay Imre-szoborhoz.

Itt Hegedűs Béla, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának konzulja felolvasta Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi gondolatait, majd Kocsis Gyula színművész elszavalta Reményik Sándor Nagy magyar télben című versét.

Az ünnepség szónoka Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Szövetség országos elnökhelyettese volt. Beszédében hangsúlyozta:

1848 fordulópontot jelentett a magyar nemzet életében,

mert „a reformkor több mint két évtizednyi kemény munkája nem volt elég nemzeti céljaink megvalósításához. És a bécsi hatalmi központ merevsége miatt a haladó osztály próbálkozásai sorra szélmalomharccá váltak. A hiányosságok lajstroma, a megvalósulatlan célok jegyzéke maga a 12 pont.”

Fotó: Pap István

A mai helyzetre utalva úgy fogalmazott: „Szűkebb közösségünk, az erdélyi és partiumi magyarság mai helyzetét vizsgálva csupán annyit állíthatunk, hogy a 2026-os esztendő is lehetne fordulópont. Tény, hogy ma még nem szenvedünk a hatalmi önkény erőszakos cselekményeitől. Ma csak »fortélyos félelem igazgat minket«. Magyar fél romántól, román fél a magyartól, együtt félünk a háború rémétől.”

A szónok az elégedetlenség okairól is beszélt, rámutatva: „Csoda-e a jelen emberének elégedetlensége, ha a közös és igazságos közteherviselésből is csupán egy hazug pártfelirat jutott számunkra: »Többet a polgárnak, kevesebbet az államnak«.” Hozzátette: „Hibáztatható-e az elégedetlensége miatt a polgár, ha a bíróságok nem az igazság, hanem az igazságtalanság és a jogtiprás szentélyei?”

A földvisszaszolgáltatások és a vidék helyzetére utalva kijelentette:

Idézet
„Lehetünk-e elégedettek, (…) mikor a földvisszaszolgáltatások kisiklatása és a vidék hanyatlása legalább akkora mértékben a megannyi kapzsi, telhetetlen helyi vezetőnek a bűne, mint a hamis bukaresti törvénykezésé és az igazságszolgáltatás hiányáé?”

Fotó: Pap István

A magyar nyelvhasználat ügyéről így fogalmazott: „Hogyne szorulna ökölbe a kezünk, mikor felejtett ősi szóra kell megtanítani fiainkat, de az elmúlt két évtizedben egy tapodtat sem haladtunk előre a magyar nyelvhasználat ügyével? Csupán annyit értünk el, hogy most már nem is beszélünk erről az igényünkről.”

A premontrei rendház ügyére utalva kijelentette:

Idézet
„Hogyan is ne háborodnánk fel, amikor újból és újból azt látjuk, hogy megint a besúgók és feljelentők világát éljük.”

Hozzátette, hogy amikor véleményt mondott az ügyről, „másnap reggel már az egyik magyar politikus bent volt a polgármesteri hivatalban”. Csomortányi állítása szerint „ugyanez a politikus Budapesten arról győzködte a döntéshozókat, hogy az apát úrnak (Fejes Rudolf Anzelm váradhegyfoki prépost-prelátus – szerk. megj.) nem szabad segíteni, mert csak a bajt keveri. Ezek lennénk? A besúgók és a feljelentők világa a miénk?”

Fotó: Pap István

Petőfi gondolatát idézve a sajtóhoz is volt pár szava: „Ha hagyják magukat megfélemlíteni, és a hatalomnak kényelmetlen ügyeket nem írják meg, a fontos kérdéseket nem teszik fel, mindannyiunkat a szabadság hiányára kárhoztatnak.”

Beszéde végén a közösségi megújulás szükségességét hangsúlyozta Csomortányi István:

Idézet
„Szükséges és elodázhatatlan az erdélyi magyarok közképviseletének a megújítása. Nem lehetünk következmények nélküli közösség. (…) Ehhez pedig nekünk is forradalomra van szükségünk. A mi forradalmunk békés, egyszerű és nem bánt senkit. A mi forradalmunk az igaz szó és a tisztesség erdélyi magyar forradalma.”

Fotó: Pap István

Az ünnepség koszorúzással folytatódott. Hegedűs Béla konzul mellett koszorút helyezett el többek között Tőkés László püspök, Nagy József Barna, Kálmán Balázs, valamint az Erdélyi Magyar Szövetség képviseletében Csomortányi István, Szilágyi Zsolt, Habinyák István és Moldován Gellért Lajos. A Partiumi Keresztény Egyetem nevében Sós Dávid, a hallgatói önkormányzat elnöke koszorúzott, majd a jelenlévők is virágokat helyeztek el a szobor talapzatánál. Az esemény a Székely himnusz és a Himnusz eléneklésével zárult.

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben