Vízkereszt az egyik legrégibb egyházi ünnep, a 4. századig Jézus születésnapját és az évkezdetet is ezen a napon ünnepelték. A római katolikus egyház ezen a napon emlékezik meg a napkeleti bölcsekről, és ezen a napon szentelik meg a templomokban a vizet.
Az ajtófélfára ilyenkor felkerül a kereszt jele, az évszám és a három betű, napjainkban, illetve a városokban már inkább matrica formájában: C, M, B, ami egyik értelmezés szerint a három napkeleti bölcs latin nevének kezdőbetűi (Caspar, Melchior, Balthasar), másik vélekedés szerint pedig az áldás latin szövegére utal: Christus Mansionem Benedicat! (Krisztus áldja meg ezt a hajlékot!).
Biharpüspökiben az utóbbi években mindig január 2. és 6. között szokták megtartani a házszenteléseket.
– magyarázta érdeklődésünkre válaszolva Varga Sándor plébános.

Fotó: Ciucur Losonczi Antonius
Mint kifejtette, a régi szokásokat is próbálják feleleveníteni ilyenkor, felhívni a figyelmet a hagyományok megélésének fontosságára. Emiatt egy kicsit nagyobb kísérettel járnak, mint általában, idén Lőrincz Ilona kántor, Ungi Szabolcs kispap, a Gyulafehérvári Papnevelő Intézet harmadéves hallgatója is a tisztelendővel tartott, valamint hétfő délután, amikor ez a beszámoló készült, ministránsként a Hirka ikrek, Patrik és Kristóf.
„Más ministránsok is jöttek velük, turnusokban váltották egymást, egyfajta jutalom nekik ez egész éves szolgálatukért. Egy életre szóló élmény számukra, hiszen mindenhol kedvesen és szeretettel fogadnak bennünket. Megkínálnak minket az emberek, elbeszélgetünk velük, jobban megismerjük egymást, rengeteg jó dolgot látnak”, hangsúlyozta a plébános.
Őket elkísérve több helyre, azt is megtapasztaltuk, hogy egy-egy alkalomhoz illő verssel is készültek a gyerekek, s ezt általában meghatódva hallgatták a vendéglátók. Biharpüspökiben egyébként más hangulata van a házszenteléseknek, mint a tömbháznegyedekben, hiszen ezt a városrészt csak néhány évtizeddel ezelőtt, 1956-ban csatolták Nagyváradhoz. Ezért bár már nem annyira, de azért valamilyen szinten megmaradtak még a falusi szokások.
Körülbelül kétszáz római katolikus hívő lélek él ebben a negyedben, a hithű katolikusok egyike Kigyósi Erzsébet.
– fogalmazott Erzsike néni.
Ezt követően még két egyháztanácsoshoz, Balog Imréhez és György Józsefhez kísértük el Varga Sándort és az asszisztenciáját. Mindkét családi házban szeretettel fogadtak bennünket, s a házigazdák egyaránt egyetértettek abban, hogy a házszenteléseknek a mindennapi életben érezni az áldásos gyakorlati hatását.







