Ciucur Losonczi Antonius
A megjelenteket Forró László főjegyző köszöntötte. „Három b határozza meg a jövőnket: a bizalom egymás iránt, a bátorság a döntések meghozatalakor és a békesség”– javasolta felszólalásában Balog Zoltán dunamelléki püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinati elnöke. Az EMMI korábbi vezetője hangsúlyozta: az ellenzéki politikusoktól eltérően a kormánypártok tagjai otthon érzik magukat nálunk. Lényegesnek tartják a politikai együttműködést, és az év minden napján napi szinten élik meg az összetartozás érzését, magától érthetőnek tartják az egységes nemzetben való gondolkodást. „A Budapest és Nagyvárad közti 300 kilométeres távolság időben, autóval, egyre inkább csökken, és az a célunk, hogy lélekben se növekedjen”– közölte. Felidézte, hogy mivel készülni kellett rá, mert benne volt a pakliban, már a 2015. évi migránsválság idején Orbán Viktor miniszterelnök előrevetítette, hogy ha majd egyszer Ukrajnából elindul a menekültáradat, akkor helyt fog állni a jobboldal, mert ez a dolguk és erkölcsi kötelességük. Azt is kiemelte Balog Zoltán, mennyire igazán fontos azoknak is segíteni, akik Kárpátalján maradnak. Az ott élő magyarok mindenképpen rosszul járnak, mert egy háború senkinek sem jó, de a magyar diplomácia mindent megtesz annak érdekében, hogy a veszteségeik a lehető legminimálisabbak legyenek, hangoztatta. Arról is beszélt a püspök, hogy nemcsak a járvány, hanem a háború is irracionálisan tört be az életünkbe, ha lehet ezt mondani, a lehető legrosszabbkor, éppen amikor a magyarság egységes Kárpát-medencei méretekben kezdett el gyarapodni, fejlődni, építkezni. A népszámlálás kapcsán leszögezte: többek közt azért is aktív szerepet kell vállalni ebben, hogy a kereszténység ereje és súlya nyilvánvaló legyen mindenki számára. Arra is kitért beszédében Balog Zoltán, hogy ami az elmúlt tizenkét évben a Fidesz-kormányzás idején nemzetépítésben megvalósult, páratlan és előzmény nélküli, és ugyanakkor Magyarországnak nem csak az európai, hanem a világpolitikában is súlya lett. Egyházi ügyekre utalva végül a püspök jelezte, hogy a Generális Konvent nemzetstratégiai missziós anyagot készít.
Forrás: Alexandru Nițescu
Az általános tájékoztató rendjén Csűry István királyhágómelléki református püspök kifejtette, hogy az elmúlt két év a KREK életében is megpróbáltatásokkal teli volt, de „Istennek hála, a nehézségek nem ejtettek rajtunk gyógyíthatatlan sebeket”. Meglátásában is a népszámláláson való részvétel kötelesség, a keresztény hit megnyilvánulása, a gyakorló keresztény ember dolga. Nem mindegy hányan vagyunk, mert a számarányunktól is függ, hogy milyen jogaink és kötelességeink lehetnek, „mit tehetünk le garas formájában tárgyalásokkor az asztalra”, magyarázta. Az egyházfő azt kérte: ne hallgassuk el a Fidesz kormányzásának köszönhető eredményeket, legyünk bátrak, mondjuk el ezt másoknak is, és ne engedjünk az előrehaladásunkat hátráltató erőknek. Isten is ezt várja el tőlünk, nekünk pedig igaz emberként tudnunk kell, mi a jó. Üzenetét alátámasztó gesztusként ezután átadott négy borítékot Balog Zoltánnak, melyek az ő és családja levélszavazatait tartalmazták az április 3-i országgyűlési választásokra.
Politikai helyzetelemzésében Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke jó jelként értékelte, hogy a március 15-i ünnepségek sokadalma megmutatta, hogy az erdélyi magyarok igénylik a közösségi létet. Erre utal az is, hogy a járványügyi korlátozások feloldása után a templomok kezdenek ismét megtelni, tette hozzá. A továbbiakban beszélt az energiaárak kompenzációjáról, a várható gazdasági válságról. „Nem vagyunk könnyű helyzetben, de ennél rosszabb csak az lehetne, ha nem lennénk kormányon”, fogalmazott. A népszámlálás kapcsán kifejtette, hogy egy nemzeti közösségnek ez létkérdés, nem redukálható le tehát csupán statisztikai adatgyűjtésre. Nagyon fontos, hogy helyesen és korrekten legyünk megszámolva, főleg, ami a nemzetiségre, az anyanyelve és a vallásra vonatkozó kérdéseket illeti. Az RMDSZ-elnök szintén kiemelte, hogy az elmúlt tizenkét évben paradigmaváltás történt a nemzetpolitikában, mely többet jelent anyagi támogatásnak, hiszen különböző dimenziókra kiterjed, az értékbeli egységét feltételezi a regnáló magyar kormánynak az itteni közösséggel. „Közös az értékrendünk, az erkölcsi alapunk, és ezek nem pénzügyi természetűek”- jelentette ki Kelemen Hunor.
A tanácskozás fórummal ért véget, melyet Szabó Ödön parlamenti képviselő moderált.
