A Voiticsek Ilona PBMET-tag által írt és felolvasott laudáció szerint Dukrét Aranka 1944. október 10-én született Sepsiszentgyörgyön, iskoláit szülővárosában végezte. A Székely Mikó Kollégiumban tagja volt a tanintézmény szertornacsapatának, amellyel szép eredményeket ért el. 1962 és 1967 között elvégezte a Kolozsvári Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem Gyógyszerészeti Fakultását, és ezzel kezdetét vette szakmai pályája. 1967–1971 között Élesden a 22-es, 1971–1986 között Félixfürdőn, a 62-es gyógyszertárban dolgozott. Közben 1977-ben letette a főgyógyszerész-vizsgát, majd 1984-ben egy egyetem utáni speciális biofarmkurzust végzett el. 1986–1988 között a nagyváradi 6-os kórház, majd 1988–1999 között, egészen nyugdíjazásáig a Megyei Kórház gyógyszertárában dolgozott, később pedig, 2006 januárjától a nagyváradi Elixír patikában.
1964, amikor férjhez ment Dukrét Géza földrajztanárhoz. Ettől kezdve Nagyváradon élt. A honismeret és műemlékvédelem iránti elkötelezettsége jegyében 1991-ben részt vett Gyergyószárhegyen az Erdélyi Kárpát-Egyesület újraalapító gyűlésén. Ugyanazon év májusában alapító tagja volt az EKE Bihar megyei osztályának. Számtalan kiránduláson és túrán volt jelen. Részt vett tizenhárom honismereti tábor szervezésében és vezetésében. Irányításával biztosították a tábor résztvevőinek a napi háromszori meleg ételt. A táborokban a nevelésen túl fontos feladat volt a fiatalok felügyelete, ellátása. A sikeres munka és szervezés következtében a résztvevők évről évre visszajártak a honismereti táborokba.
Fotó: Ciucur Losonczi Antonius
1993-ban alapító tagja volt a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottságnak, később Társaságnak. Elnök férje mellett részt vett harminc Partiumi Honismereti Konferencia szervezésében, levezetésében.
Állandó résztvevője könyvbemutatóiknak, emléktábla-avatásaiknak, koszorúzási ünnepségeiknek. Ezek elismeréseként több oklevelet és díszoklevelet kapott. 2013-ban a társaság húszéves évfordulóján is köszöntötték őt mint alapító, hűséges tagot, aki két évtizeden keresztül tehetségével, önzetlen munkájával hozzájárult a PBMET eredményes honismereti tevékenységéhez.
– nyilatkozta a Bihari Naplónak a díj átvétele után Dukrét Aranka.
Fotó: Ciucur Losonczi Antonius
„Munkatempója a mai napig lenyűgöző”
Gavallér Lajos tevékenységét dr. Szabó József, a PBMET alelnöke méltatta. Elhangzott, hogy 73 évvel ezelőtt született Hosszúmezőn. A középiskolát 1968–1972 közt Máramarosszigeten végezte, végül 1972–1977 közt nyolc félévet a kolozsvári református, két félévet pedig a szebeni német evangélikus teológián töltött. Szolgálati helyei: 1977–1979 közt Szemlak (Arad megye) németajkú gyülekezete, 1979–1996 közt a többnemzetiségű Mezőtelki, 1996–2019 közt a színmagyar Micske. Nyugdíjba vonult 2019-ben. Közben 1999-től a Királyhágómelléki Református Egyházkerület katekétikai előadója, a Bihari Református Egyházmegye missziói előadója, nyolc éven át a vámoslázi önkormányzat tanácsosa volt, és nem utolsósorban önkéntesen vállalt helytörténész. Világéletében közösségeket vezetett, de sosem szerette a reflektorfényt, munkatempója viszont lenyűgöző a mai napig.
A Micskei Református Egyházközség visszaigényelt 30 hektár földjét további 70 hektárral gyarapította. Új parókiát és mellette a Timótheus Ifjúsági és Katekétikai Központot építtette, a 14. századi református templomot felújíttatta. Ravatalozót és a Micskén szolgált lelkészek sírjánál kopjafát állíttatott. Húsz helyi hírességnek emlékparkot készíttetett, létrehozta a Berettyó-völgy első tájházát. A Miskolczy-házon és a gyülekezet pincéjénél Miskolczy István és Károly mecénások tiszteletére emléktáblát állított, a családi kriptájukat rendbe tette. A világháborús áldozatoknak emlékművet emeltetett, gyülekezeti kirándulásokat és közösségi eseményeket szervezett. Életműve nem lezárt, továbbra is fergeteges munkaritmus jellemzi. Újabb, befejezett kézirata Máramarosszigetről várja a kinyomtatást – hangzott el a laudációban.
Fotó: Ciucur Losonczi Antonius
– nyilatkozta a Bihari Naplónak Gavallér Lajos.
Csíkszék
