BN-összeállítás
A Nagyváradi Polgármesteri Hivatal sorra veszíti el azokat a pereket, amelyeket azért indítottak ellenük a váradi lakosok, mert az önkormányzat a város A. és B. adózási övezetében lévő, mezőgazdasági területként szereplő telkeket automatikusan beépített területnek nyilvánította. Ennek a döntésnek az adózás szempontjából van jelentősége, hiszen a beépített telkek után sokkal magasabb adót kell fizetni, mint a mezőgazdasági területek után. 2020-ban mintegy ezer, az A. vagy a B. adóövezetben lévő ingatlantulajdont nyilvánítottak automatikusan beépített területté, amelyek korábban mezőgazdasági területként szerepeltek a nyilvántartásban. A polgármesteri hivatal felkérte az érintett ingatlantulajdonosokat, hogy menjenek el a városházára és dokumentumokkal bizonyítsák azt, hogy valóban mezőgazdasági célra használják telküket, ez esetben visszaáll az eredeti adóbesorolás. Az ezerből négyszázan bizonyították azt, hogy mezőgazdasági területük van, így ingatlantulajdonuk vissza is került az eredeti adóbesorolásba, a fennmaradó hatszáz telket pedig átminősítették beépített területté, így a tulajdonosoknak fizetniük kellett a magasabb adót. Hárman azonban a bíróságon támadták meg a 2021. évi helyi adókra és illetékekre vonatkozó 2020/896. számú nagyváradi helyi tanácsi határozatot, és mindhárman meg is nyerték a pert. Hogy ne kelljen még több perbe belebonyolódni, a városháza stratégiát vált.
Mint azt az elveszített perek nyomán Florin Birta polgármester elmondta: a bíróság nem magát a döntést ítélte törvénytelennek, hanem a gyakorlatba ültetésének a módját. Ezért az önkormányzat nem akarja érvényteleníti a 2020/896. számú helyi tanácsi határozatban szereplő vitatott kitételt, de nem is akarja automatikusan visszasorolni mezőgazdasági területté a hatszáz telket, ezért arra kéri a tulajdonosokat, hogy a városházán bizonyítsák azt, hogy valóban mezőgazdasági célra használják azokat. Ha nem mennek ők, akkor majd a város küld ellenőröket terepszemlére. „Felhívást küldünk a 600 telek tulajdonosának, hogy jöjjenek el, és tisztázzák a helyzetet. Ha nem jönnek, akkor a város alkalmazottai fognak kimenni, hogy a helyszínen győződjenek meg a valóságos állapotokról. Nem az volt a célunk, hogy plusz pénzt vegyünk el, hanem az, hogy összeegyeztessük az adónyilvántartásban szereplő adatokat a terepen fennálló helyzettel” – mondta a polgármester, hozzátéve, hogy a fizikai valóságnak megfelelő adónyilvántartást kell teremteni.
Florin Birta, akinek szavait laptársunk, a Jurnal Bihorean idézte, elmagyarázta, hogy a szóban forgó besorolás nem a városban lévő összes telekre vonatkozott, hanem csak azokra, amelyeken építmények vannak. A gazdasági igazgatóság azt követően dolgozta ki a vitatott intézkedést, hogy egy furcsa tendenciára lett figyelmes: 2013-ban a nyilvántartások szerint Nagyvárad területének 43 százaléka volt mezőgazdasági terület, míg 2021-ben ez az arány már 57 százalék volt, miközben az elmúlt közel tíz évben nagyon sok építkezés zajlott a városban. Ezt követően fogadta el a helyi tanács az említett határozatot, de a telektulajdonosoknak több hónap állt rendelkezésükre arra, hogy bebizonyítsák, valóban mezőgazdasági területtel rendelkeznek. A törvény értelmében mezőgazdasági területnek számít az a telek, amelyen legelő, kaszáló, szántó, szőlőlugas vagy gyümölcsös van minimum 25 gyümölcsfával.
Sok pénz forog kockán
Nem mindegy, hogy Nagyváradon egy telek mezőgazdasági területként vagy beépített telekként szerepel az adónyilvántartásban. Például egy A. adóövezetben lévő mezőgazdasági terület után 0,023 lej/négyzetméter árat kell fizetni évente. Egy 500 négyzetméteres telek esetében ez mindössze 11,50 lej. Ha ugyanez az 500 négyzetméteres telek beépített telekként szerepel az adónyilvántartásban, akkor négyzetméterenként 1,036 lejt kell fizetni utána, így az éves adó máris 518 lej. Ha egy ugyanekkora telek a B. adóövezetben van, akkor mezőgazdasági területként 0,017 lej a négyzetméterenkénti adó, ami egy évben mindössze 8,50 lej, míg ha beépített telekről van szó, akkor a négyzetméterenkénti adó 0,770 lej, azaz egy évben 385 lejt kell fizetni ezután a telek után. A polgármester kitart álláspontja mellett, miszerint még mindig sok az ellentmondás az adónyilvántartás adatai és a fizikai valóság között. Megjegyezte, hogy az egyik pert megnyerő polgárnak mezőgazdasági területté kellett nyilvánítani a háza körüli zöldövezetet, melyen gyep és néhány díszfa van. A polgármesteri hivatal álláspontja szerint a behajtók, a betonozott felületek és bármiféle egyéb építmény nem képezheti mezőgazdasági terület részét akkor sem, ha azok mellett pázsit vagy bármilyen más zöld felület van. Ezért ezeket a telekrészeket továbbra is beépített területnek fogják tekinteni.
